1960. szeptember 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
Ami a felhasználás további leh tőségeit és általában a lehetőségeket illeti, bizony igen komoly gondot okoz a felhasználás azért, mert a kerületeknek komoly szükséglete^ vannak, ezek a szükségletek azonban sokszor anyag- és cpitő-kapacitással járnak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a felh sználásokról teljes képet majd csak az végén fogunk tudni kapni. Hozzá kell tennem, hogy 3 községfejlesztési összegek átvihetősége az egyik évről a másikra: feltétlenül hozzájárul a kerületekben a társadalmi munkának szélesebb alapokon történő fejlesztéséhez, valamint az önálló gazdálkodás fejlesztéséhez. Nem tudom, vájjon helyes lenne-e a községfejlesztési alapot költségvetési módon kezelni? Hézetem szerint nem lenne helyes, mert ezzel az egyszerű in ézkedéssel a kerületek elől, és a főváros elől is a fejlődési lehetőséget el- y vennénk. .A községfejlesztési alap legfőbb erénye épen az, hogy szabadon lehet vele gazdálkodni, és ha valamelyik kerület nem tudja felhasználni az egyik évben, akkor mód van arra, hogy a következő évben gazdálkodhat vek . Tény, hogy meg kell tanulnia a fővárosnak a jobb gazdálkodást, de meg kell tanítani a kerületeket is a jobb gazdálkodásra. Mindez azonban összefügg az összes többi kérdésekkel is. Meg fogjuk látni, hogyan alakul a helyzet az cv végére, és akkor meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a községfejlesztési alapra vonatkozóan, Most még nem szabadjtulzott következtetéseket levonni. Ami a laza tervez'st illeti, teljés mértékben egyet lehet érteni az anyaggal és Csikeszné elvtársnővel is. Ism rt tény, hogy vannak bizonyos laza tervezések és hogy az anyagi ösztönző mutatók nem minden ösztönöznek kellőképen. Ebben a tekintetben erő- iMKtónrix feszítéseket teszünk, azonban csupán rendszabályokkal ezt a kérdést megoldani nem tudjuk. Ugyanis azt, hogy miként tértaso i | » MXM 4 - 1 0 / a - i
