1960. július 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
I i 47784.3Z. ^ Hné.- 4 korszerűek# Jelenlegi állapotúk a fejlesztés során föltétlenül figyelembeveendők. Budapest lakosságszámú az ország lakosságához kő- , pest aránytalanul nagy. Mig az ország természetes szaporulata cca évi o.8%, addig Budapest lakossága az utolsó lo évben, évenként átlag 2%-nl# Budapest környékének lakosszáma évi 5%-al növekedett. A Budapestre bevándorlók széna egyes években a 4o.ooo-5o.oüo-et is elérte. Budapest lakosszáma 1949- tŐl 196c-ig l,59o.ooo-ről l,84o.ooo-re, a környék lakosszáma 253 •ooc-ről 329*ooc-re növekedett. Ez azt jelenti, hogy az ország természetes szaporulatának megfelelő népességnek mintegy 48.5%-a 8 fővárosba és környékére települt. Ezenfelül évről-évro növekszik és na már loo.o*. o-nél nagyobb a naponta budapesti munkahelyre bejáró u.n. ingázók száma. E túlzott növekedésnek alapvető oka az, hogy az ország ipari munkásságának 46.5%-át magábanfoglaló fővárosban az ipari munkahelyek száma állandóan növekszik. Hu a- növekedés eddigi mértéke folytatódnék, 25 év múlva a főváros lakcsságszána a 2,85o*ooc- et, a főváros és környéke együttes lakosságszána a 3>600,000- et meghaladná. Nyilvánvaló, hogy okkoro lakosságnövekedés mind az ország szempontjából, mind a főváros szempontjából súlyos nehézségekre vezetno. Budapest települési viszonyaira jellemzőek a Kapitalista eredetű nagyvár is okra általában jellegzetes hiányosságok. Ilyenek* egyes városrészek túlzsúfolt beépítése, szűk utcái, a külső, elsősorban munkdslakta kerületek viszonylagos rondezetlensége. Budapestnek hátránya ezenfelül a településnek óriási területre kiterjedő, külterjes fejlődése — az összes lakóépületek 87%-n földszintes - ez a külső részeken a városias jellegű kialakítást, a teljes közművesítést nagymértékben megnehezíti* Budapest belső városrészei rondkivül zsúfoltak, « nettó laksürüség sokhelyütt méghaI * 1..1- : j ÍH0H * *0
