1960. július 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
44
1 A központi könyvtár az ország nagy könyvtárai közó tartozik. Legfonto-, sabb feladata, mint társadalomtudományi alapkönyvtárnak, hogy a társadalomtudomány területén végzett tudományos kutató munka, könyvtári igényét ellássa. Ezért tehát nem annyira a nagyközönség felé, mint inkább egy szükebb kör - tudományos kutatók, egyetemi hallgatók - feló fordul kölcsönző tevékenységével. Vagyis nem annyira a nagyközönség tudatának, világnézetének nevelésében, szórakozási igényeinek kielégítésében tükröződnek eredményei, hanem inkább a társadalomtudomány kérdéseivel foglalkozó kutatók, illetve tanulók ismeret és tudás gyarapodásában. Ez azonbcn végső fokon mégis kihat valamennyi dolgozó tudatának, világnézetének alakítására azon keresztül, hogy segítséget nyújt c. társadalom- tudományom terén a tudományos eredmények fokozásához. A központi könyvtár állománya 562.349-ről 587.231-re nőtt. A kölcsönzött és helyben olvasott könyvtári egységek száma 231.554* A beiratkozott ol\R sók száma 13.158-ról 11.844-re csökkent. Ugyanakkor a kölcsönzők ds helyben olvasók száma 97»542-ről lo2.721-re nőtt. A könyvtári állomány 4,5 %-os emelkedése mellett a kölcsönzések száma 5 %-al nőtt. A kölcsönzött ds helyben olvasott könyvtári egységek száma 0 fenti számok szerint 24,5 %-al emelkedett. A beiratkozott olvasók ssrihán/it: rJrü&t lo %-os csökkenése részben abból -dódott, hogy a központi könyvtár tudományos és magasszinvonalu közművelődési jellegéből kifolyólag a 03U- pán szépirodalmi könyveket kereső olvasókat fo-kozottan a kerületi könyv* tárakba irányították. A beiratkozott olie sók számának ilyen téren való csökkenése azonban nem ment a forgalom rovására. A központi könyvtár állományának óriási többségét a különböző gyűjtemények teszik ki, a növekedés is ezen a téren maximális. A központi könyvtárba beiratkozott olvasók foglalkozás szerinti megoszlása o következő képet mutatja: a munkás ölve sók száma 8,5 %-ról lo,5 %-ra növekedett, A pedagógusok 5,7 %-al, az egyéb értelmiségi rétegek 21,6 %-al szerepelnek. Feltűnő oz egyetemi ős fdskolsi hallgatók 14,7 %-os viszonylag magas száma, amely egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek könyvtárai a hallgatók igényeit egyelőre nem képesek kielégíteni. A középiskolás tanulók 3,4 %-al, oz ipari tanulók 0,6 %-al szerepelnek. Igen mrgrs az alkalmazottak ée tisztviselők 28,4 %-os aránya is. E főbb olvasó rétegek között kialakult *rány általában megfelel a már korábbi években kialakult arányoknak. I j Uh L -j £0 * I
