1960. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
72
wwa I | Elnök: Kíván még valaki rendkivül röviden hozzászólni? Perenczi: Elsősorban arra akarok rámutatni, hogy csak egy módon lehetne megoldani a túlórák csökkentését, amiről itt ma szó van: műszaki fejlesztéssel. A gépesítés létszámot szabadit fel, - ez régi igazság - és üzemeinkben az üzem kapacitásának figyelembevételével van megállapítva a lét 3zám,tehát azt növelni nem lehet - illetve, ha növelnénk, ezzel csak a túlórák számát növelnénk. Nálunk nem az a helyzet, ami a közlekedésben van, hogy a Jténrit bérre hatása van a túlóra felhasználása'az egyéneknél. A mi embereink nem szivesen túlóráznak, nálunk ilyen probléma a szakmunkásoknál nincsen. Felmerül ilyen probléma a segédmunkásoknál, a fűtőknél és a takarítóknál, akiknek nagyoh alacsony a bérük, és ezeknél tapasztalunk olyan törekvést, hogy igyekeznek a munkaidejüket meghosszabbítani, hogy a keresetük magasabb legyen. A szakmunkásoknál azonban - akik a zömét teszik ki a Vállalat dolgozóinak - ilyen törekvés nincsen. Meg kell mondanom, hogy iparunk sajátosságai olyanok, hogy ha pl. egy bizonyos időszakban a Rákóczi-ut éö a Nagykörút sarkán lévő nagy Csemege-Üzletet egy hónapra átalakítás miatt bezárják, akkor a mi kerületünkre csapódik le az a mennyiség, miután ez a kerület látja el azt a területet, Nyilvánvaló tehát, hogy fel kell futniok a túlóráknak. Többek között az április 4.-i díszszemlén résztvevő alakulatok részére sütött különtermékek ugyancsak tuKrában készülnek el. Vagy pedig: nagyon szeretik a háziasszonyok a réteslapot, és szeretik az emberek a futballmeccseken, vagy a színházakban a perecet. Ezek időleges dolgok... Elnök: Ezt tudjuk! Ez minden évben igy van. P ere n c z i: ?dinden évben úgy van. Nem tudunk rajta változtatni, mert a jelenleg rendelkezésünkre állé üzemi felszerelésekkel - nem akarom itt ismételni Háber vagy Róna elvtársakat- ez megoldhatatlan kérdés. Ezt csak egy módon lehet megoldani. Pl. kaptunk gépet, 11.000 darab zsemlyét megformáló, modern gépet, de miutái a kemencék kapacitása ehhez szűk, nem tudjuk megfelelően kihasználni a gépet. Ilyen problémák vannak. Egy évig csinálták Sztalinvárosban, majd utána vissza kellett vinni a gyárba. Nincs meg az élelmiszeripari gyártásnál az a műszaki gárda, amely megfelelő gépeket tudna adni az iparnak, ügy gondolom, s hogy akár külföldről behozott, akár hazai gépekkel feltétlenül megoldható volna. Kétségtelen, hogy szakmunkás-képzésre, vagy * .« v:v. ;# -M If it LiíjJ L_ — __ 11 ,
