1960. június 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

57

i

Ami az áru-leirást illeti, nézetem szerint az nem megoldás, hogy a kerületi kereskedelmi osztályon lévő egykét doJLgozé mindennap kimenjen és elvégezze az áru leértékelésével kapcsolatos feladatokat* Rugalmasabban és bátrabban kellene ezt a problémát megoldanunk. Lehet, hogy nem jó az én javaslatom,- de a bolti doJLgozókben meg kell bizni és egy jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza azt, hogy: 10 őrá 10 perckor ennyi volt az áru értéke, stb. Egyszóval rugalmasabb módot kell találni, és

az sem kell megvárni, hogy majd estére jelentkezik valaki a kerületi kereake-delmi osztálytól, és akkor leírják az árakat. Rugalmasabbnak kell lenni, mert nyáron nem egyszer megtörténik, hogy sokféle árut, gyümölcsöt hoznak fel, é" nem volna szabad megtörténnie annak, hogv szombaton délutántól hétfőn reggelig ott álljon ez az áru az üzletekben, hanem meg kell engedni a rugalmasabb kereskedést.

P a n á k: Amit a felvásárlásról, valamint a zöldség-gyümölcs értékesítésről elmondtak, azt kiegészítem azzal, hogy más területekre vo natkozőan is egyetértek azzal, hogy hibák és hiányosságok vannak, amelyek kezdődnek a felvásárlásnál, folytatódnak az áruátvételnél, a továbbszállításnál, majd a fogyasztók részére történő értékesítésénél. A hibák nagyságát azzal sem akarom csökkenteni, hogy azt állítom, hogy sehol a világon - a Szovjetuniót és a szocialista államokat íb belevéve,nincs ilyen zöldségéé gyümölcsénátás, mint nálunk. Hozzánk jönnek tanulni, és a hibák ellenére is azt mondják: hogyan lehetne ezt náluk is megvalósítani? A Szovjetunióból ie itt jártak az eivtársak mostanában és amgymaaPBfc tanulmányozták a mi rendszerünket. Vannak objektív nehézségeink, amelyeket most elmondok, ée egyben továbbra ie a segítségét kérjük a fővárosi tanács végrehajtóbizottságának és a többi szerveknek ie a mi munkánkhoz.

Az egyik, amit felvetettek, hogy vájjon a kiskereskedelem menjen-e le közvetlenül árut felvásárolni. Őszintén megmondom, hogy kissé félek a káosztól, még nagyobb lesz a veszteség,- nem beszélve arról, hogv van bizonyos ár szint-betartási követelmény, mert végeredményben ő nem tud többet fizetni a termelő szövetkezeteknek, mint mi. Ugyanis van egy államilag megállapított, hivatalos felvásárlási ár, és ha efelett fizet, árfelhajtást csinál, ami nem helyes, ha pedig ugyanannyit fizet, akkor meg kell nézni, hogy miért kell átadni az árut a KOZÉRT-nek és miért nem adják azt át a szövetkezeteknek.

L n-7 J

rt