1960. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

38

Y fordítható a lakásépítkezésekre, mint akkor, ha a közmüveket is nagyobb mértékben kellene fejleszteni. Ez az elv|az irányelvek­ben nagymértékben érvényesül és ezzel messzemenően egyet lehet érteni. Van azonban olyan szempont, amire nem helyez kellő súlyt az előterjesztés, pedig azt hiszem, hogy ez is rendkivül fontos és ezért kell legtöbbet verekedni: Budapest perspektivikus fűtésének problémája. Ez nagyjelentőségű kérdés, állítom, hogy ra gazdaságpolitikailag egyik legfontosabb kérdés. Budapestre éven­te többezer va on tüzelőt szállítunk, azt szétfuvarozzuk a házak­ba, azután innen az elégetett salakot kifuvarozzuk. Ez tömérdek mennyiségű pénz, rauhkaerő, 3zállitóeszköz, szennyeződés, korom, piszok és minden, ami ezzel együttjár. Ha meg tudnánk oldani Budapest távfűtését, részben a szovjet olajjal, amit nyilván szétosztanak, mert az meg fog érkezni előbb, mint gondoljuk, égy tat azokat a költségeket, amelyeket fuvar-eszközökre és egyebekre fordítunk, meg tudnánk takarítani. Minden üzem a gazdaságos 03 olcsó energiára fog töretedni, és a tárcák arra fognak törekedni, hogy az ő üzemeiknek nemcsak Budapesten, hanem az ország iás ré­\ szébea is ebből az olosó fűtési anyagból Juttassanak, me/'t igy biz­tosítják az ő üzemeiknek gazdaságos működését. V e r e o: Az is a cél, hogy elsősorban az üzemek jussanak hozzá ehhez az ölesé fütŐar^yaghozl Kov ács: Ha a szenet az ipari üzemek használnák fel, viszont az olajat rendelkezésre bocsártanák fűtési célokra, azzal elérnénk, hogy Budapest levegője megjavulna és ezzel a la­kossá" egészségllgyi helyzetében is nagyarányú javulás következ­ne be, egyben gazdaságilag óriási megtakaritás volna elérhető, mert azokon a I 0l*0költ3égeken, amelyek ma szállítási költségek N- alakjában felmerülnek, - beleértve az ebben foglalkoztatott dolgozó­kat is - meg lehetne ópiteni az összes erőmüveket. \ * »>. - w ti. v- 29 - 30 j 4 tá d

Next

/
Oldalképek
Tartalom