1960. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
j 4 - 11 - 2 Persze, ellenőrzéssel, hog} csakugyan arra a célra használják fel, azért, hogy még tovább kibontakozhassék e társadalmi munka. e 1 n ö k : Azt hiszem, hogy a 2./ pont helyesbítése vita nélkül áll. Nagy szerepet játszik ez a többletkapacitásnak a községiéjlesztési alapra való biztosításában. Még jobban ostromoljuk az OT-t és a Kormányt, hogy adjon többet. Nemcsak a községfejlesztési alap, hanem a költségvetés egyes tételein is rendkívül meg vannak azon va. ji0gy ezt érzékelni tudják, néhány adatot mondok: A költségvetés, illetőleg a beruházások tárgyalása v során az OT-ban felmerült a vizmü létesítése. Az OT, valamint a Kormány összes pzervei ismerik a vizmü jogosultságát, mégis több, mint 2o millié forintos kapacitást nem bírtak biztosítani, jv közben fogják előkaparni valahonnan. Vagy itt van a Vígszínház kérdés? . Mindenki előtt világos, hogy be kell már fejezni a Vigszinház építését, hiszen lassan közbotrány lesz már belőle. Mégsem bírták a teljes kapacitást biztosítani, egyrészét a községfejlesztési alapból kell pótolni. Meg van szavazva a felvonulási tór rendezése. SÍ kellett tőle állni és felsőbb szervekhez fordultunk halaszt isért, mert nem bírtuk biztosítani a kapacitást. Nem u y megy, hogy egyszerűen csak oda-for- dulunk kapacitásért. Nem-tudnak adni, mert jelenleg növekedési betegségekben ' élünk és amig ezt a betegséget ki nem nőjük, addig ilyen dolgok vannak. A mezőgazdaság átalakítása is olyan mérhetetlen anyagi és egyéb erőt von el, amely elvonás nagyfokú megszorításokra vezet nemcsak most, de még egy pár éven -it. A kapacitást azért magunk Y is tudjuk növelni, épitőmunkával és sokszor anyaggal is. Ezt kell megprób álni a kerületekben. Itt van ezután annak a bizonyos 5o, vagy 25 fillérnek a kérdése. Kovács elvtárs válaszol majd erre a kérdésre. Meg kell mondanom viszont, hogy a kozségfejlebztési alapot mi korántsem használjuk fel úgy, ahogyan lehetőség volna rá. A döntő liba ott van, amit már elnöki értekezleten is megbeszéltünk, hogy a kerületek szemlélete csak az épitésre, az építőkapacitásra való törekvésben nyil- ; vánul meg. Elnöki értekezleten is megmondottuk, hogy 5o /'-nál többet építkezésre fordítani nem lehet, mégis van olyan terület, amely 75 százalékot irányzott elő, sőt ha jól emlékszel#, xjűtxa valamelyik még többet is. Ez nem megy. A községfejlesztési alap egyébként sem arra \ van, hogy minden kerületben építsünk egy emeletes kutlruházat, meg színházat. Nem erre van, hanem a kerület apró-cseprő vagy jelentős olyan ügyeinek az elintézésére, amelyeket más alapból elintézni nem lehet. A felhasználásnak sédig van ezer módja. Lehetett volna pl. Ür~ *’-----±1 * fa mm*** ***0
