1959. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
té--'-"- I j " « - I Ami az uj beutalás! -enaszert illeti: az első időkben voltak oX'an jelenségek, hogy a. rendelőintézetek még nem tanultak meg gazdálkodni a kezükbe adott jogokkal. Most már azonban mindig előjegyzéssel dolgoznak a krónikus betegek esetében. Akiket nem sürgősségi alapon kell kórházba utalni, azokranézve mindig előjegyzéssel dolgoznak, akinek tehát be kell kerülnie a kórházba,nem aznap tudja meg, hogy bekerül, hanem egy héttel előbb. Ami pedig az illegális ágyakat ós általában a szűk ágy-létszámot illeti, alapvető megoldást nem tudunk találni. Apró- cseprő javításokat lehet eszközölni, de az edo't ágy-helyzetben döntőkén nem tudjuk megjavítani a dolgokat. v Itt van azután a Társadalombiztosítóval való kapcsolat kérdése. Én nem tudom, hogy nekünk lett volna-e feladatunk az SZTK képviselőjét meghívnunk. Elnök: Javasolni kellett volna, hogy meghívjuk* ' Fodor: Ha a mi feladatunk, akkor a továbbiakban, I ha egészségügyi napirendi tárgy van... Elnök: Jelzik a VH-nak, hogy kérik ennek, meg ennek a meghívását. Fodor: Az SZTK-ban egyébként széleskörű plénum előtt tárgyaltuk meg az uj beutalási rendszert, itt van róla a jegyzőkünyv. Osak azt tudom mondani, hogy általában mindenki megállapította, hogy pozitív a mérleg, az ágy-börzét alapvetően megszüntettük, minden beutalás mögött ott van az ágy. Persze vannak még javítanivalók, az bizonyos. Problémát jelentenek a szükproi’ilu szakmák. Most azonban nagy lépést akarunk előre tenni, - ezt is alapvetően kívánom majd ismertetni, de nem most. A magánprakszist nagymértékben élteti az, hogy vannak orvosok, akik az orvostudomány fejlődését azzal viszik előbbre, hogy beássák magukat egy szűk* területre. Valaki például nem belgyógyász, hanem a belgyógyászaton belül csak a pajzs- miriggyel, a vesével, a szívvel foglalkozik. r1ulájdohképpen ez élteti a magánprakszist. Most ezt a szükprofilu ellátást is kiterjeszt- j jük állami vonalra, az állami ellátásban megkeressük annak útját? módját, hogy a beteget, betegsége szerint akármelyik szakemberhez el tudjuk juttatni. Ha ezek után is lesz olyan, aki feltétlenül fizetés utján akarja győgylttatni magát, azon nem tudunk segíteni. A mi intézkedéseinkkel mindig szembe szokták szegezni a szabad orvos- választás kérdését. Elnök: Rövidebben Fodor elvtárs. j^ ——.j I
