1959. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

51

i - ía - i

zom, néhány évre előre kell néznünk, 'és nern elég, hajósak 1960-ig, vagy 1961-ig nézünk előre.

Arai a napközi otthonokkal kapcsolatos igényeket illeti, itt az a helyzet, hogy elsősorban az első és második osztályos kisgyermekek részére igénylik a napközi otthonokat a szülők. Ez tehát lényegében összefügg azzáL a kérdéssel, hogy a szülők nincsenek otthon, viszont felügyelet alá akarják helyezni gyermekeiket, ezért beadják a napközi otthonokba, és ha már ott vannak, akkor az étkeztetésükről is gondoskodni kell. Véleményem szerint a gyermekek naponta háromszor kapjanak étkezést. A szülő sokszor nagyon korán kel, nincs módja arra, hogy rendesen megreggeliztesse gyermekét, és arra sincs módja, hogy olyan uzsonnát adjon a gyermeknek, amit az 3zivG3en meg- v eszik.

Csikes zné:A pedagógusok viszont azt mondják, hogy a padban maradnak a vajas és 3zalámis zsemlyék.

Kovás zna y:Éppen erről vah szó, hogy amit az iskola ad - tejet, egy darab kenyeret, vagy mást - azt a gyerekek* mind megeszik. Amit a szülők becsomagolnak, azt nem eszik meg olyan étvággyal, Ez tény, amit figyelembe kell venni. A gyerekek számítanak a reggelire és az uzsonnára, Ez atapasztalat.

A határozati javaslatokkal egyetértek, és mi vállaljuk a reánk eső feladatok elvégzését.

D e z s é r y: Hanga ;lyozni szeretném, hogy mindenféle további fejlődésünk alapfeltétele, hogy oz iskolákban az étkeztetőhelyeket modernizáljuk, megjavit3uk, mert ettől függ minden. A hideg főtt tésztát nem lenet megenni, hiába csinálják azt jól. Sajnos, sok helyen nagyon 3zomoru körülmények között esznek a gyerekek. A háromszori étkezés vitatható. Most nem egy helyen az a jellege a dolognak, hogy a meg nem evett ebéd helyett várjók az uzsonnát, - ez pedig azért van, mert rosszak az iskolai étkeztető helyek. Bármit akarunk fejleszteni, elsősorban ezt kell megragadni. Tessék•megkérdezni a kül3Ő területi iskolákban működő pedagógusokat, mind azt fogják mondani, hogy alagsorban, egészségügyileg sem elfogadható körülmények között esznek a gyerekek.

Gáborné: Elsősorban ahhoz a kérdéshez kivánok hozzászólni, hogy háromszor vagy kétszer egyenek-e a gye /'ekek. Sok érv szól amellett, amit Csikeszné elvtár3nő és mások elmondtak, hogy kevés anyagi*lehetŐ3Ógünk van ennek a fejlesztésére. Úgy gondolom, hogy át- -v hidaló megoldást lehetne találni azon a réven, ha nemcsak a kereskedelmi osztály, hanem az oktatási osztály is sokkal erőteljesebben szorgalL —- - J

ttáüüMft * * ■ -r4-'&0