1959. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
176
keretek nagyságrendje. Mi sem vagyunk megelégedve a termelékenység, a bér és a létszám kérdésével, és ebben a tek ntetben nagyobb arányú viták voltak. De a terv irányával és tendenciájával mindenki egyetért. Meg kell mondanom, hogy elég nagy hibát követtem el, mert már elüljáréban be kellett volna jelentenem, higy mi nem kérjük azt, hogy a végrehajtóbizottság szavazza meg, hogy kérjük a kormánytól a közsgfejlesztési alap 80 százalékára a központi kapacitást 03 az építőanyagot, - bár a főváros szempontjából erre szükség volna, azonban a népgazdasági lehetőségek és a vonatkozó Elnöki Tanácsi rendelet nem teszik ezt lehetővé. Ezért javasolom, hogy a végrehajtó- bizottság az a./ és k./ pontok között feltüntetett ilyen jellegű pon- tokát ne fogadja el. A következő kérdés a termelékenységre vonatkozott. Annak előrebocsátásával, hogy a termelékenység mellett még további feladatok vannak, mi olyan meggondolások alapján állitottuk*össze a tervet, hogy az megfeleljen annak az általános szemléletnek és azoke nak az irányelveknek, amelyek a termelékenység növekedését, valamint a bér és a létszám összefüggenek jelentik. Ezt az úgynevezett szolgáltatási és a közlekedési ágazatoknál nem lehet nagymértékben előtérbe helyezni, mert a közlekedésnél meg kívánjuk teremteni azt a helyzetet, hogy csökkentsük a sok túlórát és a szabadnapok megvonását. Ezért nagyobb méretű létszámemelést hajtunk végre. Harrer elvtárs kérdésére válaszolva megjegyzem, hogy természetesen vannak törekvések és konkrét határozatok arra, hogy olyan jellegi sérelmek, amelyek most felvetődnek a tervezésben a lakosság kárára, a jövőben ne történjenek meg. Ezt a célt szolgálja pl. az, hogy mi igyekeznénk egy megfelelő kereskedelmi jövedelmeílégü tervet összeállítani, hangsúlyozom azonban, hogy ez nem akadályozza meg teljes egészében azt, hogy a súlyIcsökkentéssel előállt nyereség ne legyen torvesitve. Hangsúlyozom ismételten, hogy ez nem oldja meg azt, hogy suly-c3ökkentés ne történjen a lakosság kárára, de semmiesetre 3em tűzhetünk ki olyan célt, hogy ezt tervesitsük. Ami a bérhelyzetet illeti, egyes tanácsi területeken van bizonyos bérlemaradás a minisztériumi területekkel szemben. A legszembetűnőbb ez Házkezelési Igazgatóságunknál, ahol 1959-ben a kiadott béralapot nem tudták felhasználni. Ezért volt szükséges, hogy egy nagyobb - mintegy 5.7 %-03 - bérnövekedést irányozzunk elő I I tata I , li —l * «• - 5. ft i . ASf*- 7 - i rt
