1959. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
i-3A fent felsorolt teendőket perspektiv tervbe kell összefoglalni és azt Össze kell egyeztetni a városrendezés, továbbá az ivóviz .ellátás, csatornázás és egyéb mélyépítési létesítmények perspektivikus terveivel. Az útügyij hatósági, igazgatási és operatív feladatok ellátására megfelelő felkészültségű és szamu mérnököt és technikust kell beállítani a mai szűk keretek helyett. 2./ Műtárgyak, hidak. Az ut„perspektiv-tervvel egyidejűleg céltudatosan előre kell tervezni a szükséges műtárgyakat, ugyanakkor gondoskodni kell a meglevő hidak korszerűsítéséről, az uj forgalmi igényeknek megfelelően. A meglévő Dunaira iduk , a Várhegyi alagút, a nagy közJUkkddéáimütárgyak, aluljárók karbantartását meg kell szervezni, ugyanakkor gondoskodni kell a nagy uj létesítmények, Erzsébet-hid, Földalatti Vasút, Duna-alatti alagút, csepel- szigeti, szendendre-szigeti uj Duna-hidak kérdéseinek megfelelő előkészítéséről. 3./ Talajvíz és belvíz kérdése. A város egész területén emelkedik a talajvíz szintje, rengeteg kárt okozva az épületek állagában. A hegyivizek ós belvizek levezetésére szolgáló árokrendszerek további fejlesztése, a meglévők karbantartása nagy feladatot igénylő feladatcsoport, melynek ellátására az eddigi pénzügyi és személyi keretek nem elegendők. 4./ Dunai narafalak. A budapesti Duna-szakasz partfalai, rakpartjai elsősorban árvédelmi szempontból, de hajózási, folyamszabályozási és esztétikai szempontból is komoly gondozást igényelnek, Ezt a kérdést pénzügyi szempontokból elhanyagolták. A fenntartáson kivül több helyen sürgős feladattá vált a rakpartok továobi épitése, igy elsősorban az Újpesti rakpart befejezése. 3./ Árvizvéeelem. A peremvárosokkal a budapesti árvédelemhez került nagykiterjedésü északi és déli területek árvízvédelmét a főváros egyéb részeinek védelméhez si- mulóan korszerűen ki kell építenünk. Meg kell szervezni az úrvódekezóst, a megnővokedett feladatoknak megfelelően uj telepeket kell felállítanif árvédelmi anyagot kell biztosítani és az árvéddkezés állandó szervezetet ki kell fejleszteni. 6./ Csatornázás. Csatornahálózatunk, a szitrattyu-telepek gépi berendezése, miután azok életkora megközelíti a loo évetj sok helyen elavultak, korszerűtlenekké váltak. A szermyviztisztitás kérdésével eddig egyáltalán nem foglalkoztunk, miután a Duna terhelése lehetővé tette a szennyvizek tisátitas nélküli bebocsátását. A 3 és 5 éves tervek során hatalmasan kifejlődő iparunk és a lakosság számának gyarapodása szükségessé teszi, hogy ezzel az igen nehéz kérdéssel is foglalkozzunk. A Csatornázási Müveket mindhárom irányban korszerűen át kell alakítani, amelynek előfeltétele egy összefogó perspektivikus elgondolás megteremtése. Miután a csatorna az egyik legköltségesebb mélyépítési létesítmény? nyers becsléssel a csatornafejlesztés költségei mintegy másfél milliárd Ft—t igényelnek. Ez a kérdés a váribs egészsége szempontjából alig felbecsülhetŐen nagy horderejű. 1 ttc ----------------------------------------------------------- --té_________[ : , # . I
