1959. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

21

I fokozatosan 39 uj ügykört i3 kaptak a felsőbb szervektől anélkül, hogy a szükséges létszámról gondoskodás történt volna. Pl. az egész elsőfokú ható­sági ügykört a kommunális ügyintézését, /:parkok,közvilágitás,köztisztaság:/ és a Közlekedési Igazgatóság által leadott kisebb, addig a központi ügyinté­zéshez tartozó közlekedési, ut-és mélyépítési hatósági ügykör került leadás­ra. Az épitési engedélyezé3i ügykörre jellemző, hogy mig azelőtt 3-4ooo drb. épitési engedély került kiadásra, addig 1956.-ban lo.845 drb., 1953-ban pe­dig 15.283 drbz épitési engedélyt adtak ki a kerületi?.­Ez az apparátus végzi elsőfokon a főváros egész építésügyi közlekedési, ut-és mélyépítési továbbá kommunális hatósági igazgatási felada­tait. Némi átmeneti javulás volt 1957-ben, amikor 91 rendkívüli időszakos műszaki munkaerő volt engedélyezne. ®zt a létszámot azonban az ellenforra­dalmi károk helyreállítása után továbbra m/ír nem engedélyezték.­A Fővárosi Ügyészség a közelmúltban vizsgálta a kerületi hatóságok ügyintézésének törv'nyességét és megállapította, hogy as ügyintézés* ben határidőtullépések nagy számban fordulnak elő, nem tartják meg az előirt szemléket, intézkedéseik sok esetben az íróasztal mellett születnek, stb.- i ^zért szükséges a kerületi Építési és Közlekedési Osztályok létszámát 68 mű­szaki /:57 mérnök és 11 technikus:/ és 9 fő adminisztratív, összesen tehát 77 fővel emelni. /:kerületenként 2-5 fő:/­A létszám elégtelensége következtében előállott helyzetet sül: osbitja a kerületi műszaki ügyintézők szakmai felkészültségének a hiányos* sága. Csak a dolgozók 4o.5 fi-a rendelkezik mérnöki képesítéssel, 13.2 fi-a félbemaradt tanulmányaival, 26.2 #-a végzett technikus,2o.l fi*-a pedig semmi­féle műszaki képesítése nincsen. A műszaki beosztási dolgozók Képesítését részletesen az I.sz.mellékleten tüntettük fel. Nyomatékosán kívánunk rámutat­ni arra a tarthatatlan aállapótra, hbgy a III.,IV.,VI.,és XV.kor.Épitési és Közlekedési Osztályán nincsen épitészmérnök.­A szakmai színvonal javításának legnagyobb akadályát a más míiss lei munkaterületekhez képest alacsonyan megállapított fizetések képezik. Épületen belüli bérfeszültség is jelentkezik, amennyiben a kér.H.K.I.műszaki dolgozói, valamint a legújabban alkalmazott és a tervelőadók mellett működő műszaki ellenőrök fizetése is több, mint az épitési osztályon dolgozók műsza­kiaké. Mivel a besorolási rendelet /:27/1957.Műm.:/ kezdő technikusoknak 12oo.-frt., kezdő mérnököknek pedig 16oo.-frt. fizetést engedélyez, mely 8t f évenként csal? loo.-frt-al emelkedik, a fiatal technikusok és mérnökök nem vonzódnál? a kerületi műszaki igazgatáshoz. Nincsen meg az a lehetőség sem,hog2 egy távozó dolgozó helyett belépő részére több fizetést biztosítsanak, tehát ha magasabb képesítése és több szolgálati ideje is van az újonnan belépő dol­gozónak, a fizetése mégis az alacsonyabb képesít 'cü és kevesebb tapasztalattá] rendelkező eltávozott dolgozó fizetése lesz. A béralap az 1957-évi besorolá­soknál lényegében megmerevedett és csak a magasabb fokozatokban automatikusan előlépők részére jelent 5 évenként loo-2oo frt- változást, eltekintve attól | Lr fi - —te I | 3 j 4 _ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom