1959. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

• , *«.*»» --mm- GO/a - +

bán nem az. Azután: van egy csomó deklesszált elem ezek között, akik az e"y íb tevékenységük mellett itt akarnak t mogat -st nyerni. Elsősorban az ilyen dolgodat kellene kiküszöbölni. Meg kellene állatát ©ni valamilyen felmérés utján, hogy szociális szempontból kik a r-szorulta!:. Grófnők mégsem lehetnek szociális gondozottak, sem a volt nagy kereskedők, vagy tőkések, vagy volt háztulajdonosok.

Elnök: Mit jav solsz?

\ Sós: Katasztert kellene felállítani, és ehhez kellene valamilyen segítséget nyújtani a kerületi tan-osoknak, hogy a maguk területén mérjék fel a valóban csökkent munkaképességűeket ás a szociális szempontból rászorulók számat. Erre az ipari osztály nem képes, és ezt csak a kerületi tanácsok tudják jól felmérni. Ez elég bonyolult dolog. Ki kexlene mondani, hogy egy munkavállaló szamára csak olyan, munkabért lehet kifizetni, ami ténylegesen az ó megélhetéséhez szükséges. T.i. itt nagy versengés folyt a bedolgozóknál, és egyesek annyi munkát tudtak kapni, hogy alvállalkozóknak adtuk ki a munkát,

33 igy tömegesen történtek csalások. Állíthatom a végrehajtóbizottság- nak, ho =y ezen a területen vannak a legtöményebb csalások és visszaélések, - részben ezeknél a bedolgozóknál, másrészt a háziipari szö- v etkezetknél, ahol mi itáiÓ3 csalások voltak.

Összegezve tehát: a szociális gondozottak kérdésének meg—

4 oldásához csak megfelelő előkészítés után szabad hozzáfogni. Javasolom^

hogy ezt a témát az ipari osztály részletesen dolgozza ki, és mielőtt a munkát megkezdené, követ ezzék be először a felmérés,hogy kik a rászorulók, milyen számban és összetételben vannak ezek, másrészt pedig hogy milyen munkaeszközöket igényelnek.