1959. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

205

rt 9 A másik megjegyzésem ad./ ponttal kapcsolatos. A legjobb döntést és a legjobo javaslotot Í3 elronthatjuk abban az eset­ben, ha a kerületekben, ahová a jogkörök at fognak sz lini, nem te­remtjük meg az előfeltételeket. És úgy gondolom, hogy ha meg is szü­letik ma az elvi döntés, meg kell nézni, hogy tiMoJi a több középisko­lával rendelkező kerületeknek esetleg létszám tekintetében is milyen segítséget kell nyújtani, hogy legalább annyira tökéletes, vagy jobb munkát tudjanak végezni a középiskolák w|aíftMfl»éitiánbnwM»f*ré oktatási és nevelési feladatai tekintetében, mint eddig. Akkor lesz,az ilyen jog­körök leadásának pozitiv hatása. Véleményem szerint a végrehajtóbi- zottssgnak ez a döntése - amennyiben a végrehajtóbizottság az elő­terjesztést elfogadja - a kerületi tanácsok többségénél nagyon ko­moly igényeket fog kielégíteni. G y a 1 rr o s:Nem véletlenül szóltam a d./ponthoz, mert az nyomatékosan ki van hangsúlyozva, hogy ez létszámemeléssel nem j rhat. A fővárosi tanács oktatási osztály n i az ellenforradalom előtti időben személyzeti csoport működött. Az ellenforradalom a sze­mélyzeti munkát szétverte, - ez volt az egyik első tette. A vissza­állítás úgy történt, hogy mindössze két személyzeti előadót kaptunk. A kerületek nem tudtak a személyzeti munkával foglalkozni, igy tehát ez ránehezedett a fővárosi tanács oktat, si osztályára, - és ez átme­neti időre vállalat feladat volt. Erre az évre volt beütemezve az, hogy a fővárosi tanucs végrehajtóbizottságának az 1955-ben hozott határozatét kezdtük valóra váltani, azaz a jogköröket a kerületeknek átadni. Azóta a sze­mélyzeti műnk val kapcsolatban megjelent a minisztertanácsnak a ha­tározata, amely kimondja, hogy az 500 főnél nagyobb létszámmal dol­gozó egységekben személyzeti előadót kell beállítani. I ' to-----------------------------------fi J

Next

/
Oldalképek
Tartalom