1959. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
195
P r r é n y i: Rendkivül nehéz probléma az, amit Bartos elvtárs felvetett. Őszintén 3zólva nem is szívesen szólok hozza, T.i. az első fok valamilyen alapon, - paragrafusokra, szabályzatokra, rendeletekre hivatkozva - hoz döntést. A másodfok azt vagy jóváhagyja, vagy megváltoztatja, ugyancsak paragrafusokra és rendeletekre hivatkozva. Ezután mi történhetik? Az ixieto panaszt emelhet arra vonatkozóan, hogy azokat a rendeleteket helyesen, vagy helytelenül alkalmazták. v Ha azonban a végrehajtóbizottság megvizsgáin ezeket az ügyeket, akkor I ez nem igy történne, hanem kiderülne, hogy zömében szubjektív jellegű panaszokról, méltányosságra való hivatkozásokról van 3zó, amelyek eléggé szubjektív elbírálást igényelnek. Érthető, hogy e~y magasabb beosztásban lévő állami tisztviselő, - nem tudom, hogyan nevezzem az elnökhelyettes «... Elnök: vezető, nem tisztviselő. A tisztviselő elnevezés sértő is. Per é n y i: Tehát Ő szubjektiven, a saját nevében is azt mondhatja, hogy pl.: ennek a ktsz-nek azért engedjük meg mégis... B a r t o 3: Ilyen ügy nem került hozzám! 1 Per é n y i: Ilyan dolgok vannak. Ezzel kapcsolatban két megoldás van. Az egyik az, hogy a mai helyzetben, amikor nem tökéletesek a Jogszabályok, amikor az osztályharonak, vagy a proletár- diktatúrának a követelményeit nagyon erősen akarjuk érvényesíteni, akkor egy 3zéle3 látókörű politikai vezető sokszor szubjektive megtalálja - a paragrafusok ellenére is - a'helyes döntést, és akkor ezt ne tekintsük negatívnak a másod fok megváltoztatása szempontjából. Vagy! ha harcolni akarunk az ellen, hogy a másodfok megváltoztatása csak jogi alapon történhessen, akkor az a javaslatom, hogy a másodfokú szerv, a szakigazgatási szerv döntését csak a vlgrehajtóbizottság változtathassa meg. Ha ez fog történi, akkor ezek az arányok meg fognak változni. Elnök: Tekintettel arra, hogy azok, amik itt le ! /?r LÉ fi J- 28 - | 4
