1959. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
I széd telekre az átlátást megakadályozó tábla létesítése stb.) kötheti. A szomszédos telek tulajdonosa köteles tűrni a telkére átfolyó víz elvezetését, továbbá — kártalanítás mellett az épület karbantartásával járó munkák végzését. Fésűs beépítési mód. 49. §. (1) A fésűs beépítési mód alkalmazása esetén a lakóépületet rövi- debb oldalával az út felöli épitési vonalon, hosszabb oldalával a telek egyik oldalhatárán vagy attól legalább 1.50 m távolságra, azzal általában párhuzamosan — egy-e—- utcában egységesen úgy kell elhelyezni, hoev a lakóhelyiségek a kedvezőbb égtáj felé nézzenek. (2) Az épület előtt általában előkertet kell hagyni a kialakult építési vonalnak vagy a részletes rendezési tervnek megfelelően. (3) Az épületet a kialakult környezetnek megfelelően a hosszoldalával párhuzamos nyeregtetővel kell ellátni. (4) Az épületnek a telek egyik oldalhatárán való elhelyezése esetére a 48. §. (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Az épületnek a kedvezőbb égtáj felé eső oldalhomlokzata és az ezzel szemközti telekhatár, továbbá az épület és a hátsó telekhatár között a távolság 6 m-nél kisebb nem lehet. (6) Az építési vonaltól számított 15 m-es mélységen túl keresztszárnyat is szabad építeni a telek másik oldalhatárától legalább 4 m v távolságra. (7) Részletes rendezési terv alapján egy-egy utcavonalra egyöntetűen — meg lehet engedni, hogy a hosszabb oldalával a telek egyik oldalhatárára helyezett épülethez az utcai építési vonalon elhelyezett épületrész csatlakozzék; ez azonban a telek másik oldalhatárától legalább 4 m távolságra legyen. (8) A telek területének — a gazdasági épületeket is számítva — legfeljebb 20%-át szabad beépíteni. Egy telken legfeljebb két lakásból álló épület létesíthető. C) Cpülctinagasság. Az építkezésnél, valamint az udvar, illetőleg a kert kialakításánál irányadó szintmagasság. 50. §. (1) Építkezni, valamint udvart, illetőleg kertet kialakítani a részletes rendezési tervben megállapított szint szerint, ennek hiányában az építésügyi hatóság által engedélyezett vagy megállapított, általában az út gyalogjárójának, lejtős terepen pedig a természetes terepmagasságnak megfelelő szinten kell. (2) Ha a terep szintje eltér az utca szintjétől és ezért a terepszint megváltoztatása szükséges, az épület körvonalai mentén kialakítandó i terepszint magasságát az építésügyi hatóság az épitési kérelem elbírálása kapcsán a tervezett épület magasságának, a városképnek, a kiLl L . J I ••"tétété » *** ..mm
