1959. április 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
I- 13 - = í 3*/ A Budapest környékén létesítendő, illetve fejlesztendő települések harmadik csoportját képezik azok a települések; amelyek önálló gyáriparral nem rendelkeznek, lakóik munkahelyüket nagyrészt Budapesten találják* Ilyen települések elsősorban Budapest központjától számitott 3c km, körzeten belül már meglévő teljesítő képes, vagy csekély költséggel ilyenné tehető közlekedési vonalak mentén létesítendők, illetve fejlesztendők. Elsősorban Azokat a közlekedési vonalakat, főként az olÍTérooi vonalakat kell figyelembe venni, amelyek kapacitása ma még nem kellően kihasznált. Ezek a települések kiegészítő munkahelyekkel rendelkeznek, vagyis a gyárban foglalkoztatott férfi munkaerő a településen kivül, viszont a nem teljes munkaerőt képező női és idősebb lakosság a településen belül, kézműipari üzemekben, háztáji gazdaságokban, vagy bedolgozóként találhat munkatehetőséget. Az igy fejlesztendő települések egy része egységes, lakosságtelepülésre alkalmas, bizonyos mértékig városias jellegű lesz. Kívánatos lakosszámuk egyébként kb, 15,000, elsősorban ott telepítendők, ahol nagyobb összefüggő üres területek állnak rendelkezésre jó közlekedési kapcsolatokkal. Ilyenek: a törökbálinti HÉV-hez kapcsolható Sorrentó völgy, melynek lakossága elsősorban a lágymányosi üzemek dolgozóiból kerülnek ki, a pomázi HÉV mentén, illetve meghosszabbítási vonalában eső Margitliget, a Dunaharnszti - Szigetszentmiklós - csepeli HÉV összekapcsolása által jó közlekedési lehetőséget nyerő Szigethalom - Taksony, az esztergomi vasútvonal mentén fekvő Solymár vasútállomás, a gödöllői vonalon Szilasliget és a veresegyházi vonalon Csornád vasútállomás környéke, Ezekben a településekben kb, 90.000 lakos letelepítését kell számításba venni, 4./A fejlesztendő települések negyedik csoportját alkotják azok a Budapest környékén ma is meglévő családiházas Lr — —J 1 ■■■■'•■ -mtgp
