1959. április 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

22

f .....~wm' I

lesztése mellett a budapestkörnyéki településeket ilyen módon fejlesztve gátat állíthatunk a mezőgazdasági vidékek lakosságának Budapestre özönlóse elé,

fc, Az ipari telepítés elvi és konkrét javaslatai, Az ipar telepítésénél annak a szempontnak alapján kell a felső határt megvonni, hogy az ipartelepítés csupán a területen jelentkező munkaerők foglalkoztatottságát biztosítsa# Budapest környékén csakis olyan ipari üzemek számára lehet helyet biztosítani, melyek jelenleg Budapesten működnek, ittoni továbbüzemeltetésük nem kivánatos, épületértékük pedig a közeljövőben való szanálásukat teszi., szükségessé, Ezek csak olyan üzemek lehetnek, melyek sok tényezőnél fogva Budapesthez kötöttek. Légoltalmi szempontból Budapest központjától V..1Ó távolságig nem lehet 3o kn-nél kevesebb,

Stükség lehet továbbá teljesen uj üzemeknek /esetleg üzemrészeknek, vagy telepeknek/ Budapest környékén történő letelepítésére, abban az esetben, ha ezt valamely különleges körülmény indokólja.

Az üzemeket gazdaságossági okokból általába már meglegő településekhez kaposolódva kell elhelyezni, lehetőleg olyan módon, hogy vasúti vonalak metszéspontjaiba kerüljenek, ami mind termelési, mind lako

8ságtelepitési szempontból jelentős előnyt biztosit.

Az üzemeket a környéknek azon szektorába! helyes elhelyezni, amely a kooperáció,illetve a közlekedés szempontjából legelőnyösebb,

A jelentősebb iparüzemi fejlesztésre elsősorban a következő településeket lehet figyelembevenni:

Százhalombattán / itt már előzetesen elhatározást nyert ogy uj hőerőmű telepítése/, Bieskén, továbbá a Sztálinváros-ózdi vonalon létesítendő vasút mentén: Pilisen, valamint Dabason/ itt a Luna-Tisza csatorna már megásott medre vizi közlekedési kapcsolatot tud biztosítani/, Ráckeve és Ercsi pedig vizigényes iparágak szempontjából jöhet tekintetben, Tovcábbi iparüzemek kijelölésére elsőL * R- í> -**000 * : im