1959. április 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

4

i- 2 Kedvezőtlen jelons ;gak voltak 1958-ban ia : a szerződéskötések elhúzódása, a meg valósit ás hős:' ;u időtartama, a megkezdett iij építkezés ele nagy száma és az építőipar erőinek szét forgácsolts ága.

A tanácsi beruházó és kivitelező szervek a legritkább esetben tartották be a 17/1958. O.T. sz. utasítást, mely szaréit. egy-egy építkezésre évenként ráfordítandó építőipari kapacitást 2.4 millió forintban kell meghatározni. /' számú tábla/.

Mindezek ellenére is sokszor történt koré lmod ősit ás, gyakran törlés és emelés, ugyanazon beruházási egységnél. A népgazdasági hitelekre megnyitott egységek /alapnyitás/ száma az év végen 1.415 db, a végrehajtott keretmodositás„ok száma pedig 1.825 db volt.

A korábbi évekhez viszonyított javulás ellenére is jelentős volt a 9zabad keret, amelyre a beruházok szerződéseket nem jelentettek be.

l.ooo Ft-ban

Ka/rneves-éa ,

____Sgaba.!£erat_ek alakulása_________

1953. evben_ 1959. a_beruházisi keret to-ábán VXfaOtt K/.ho. 11,15 , IIpBy/.eyhen; "l~95$*.

VI,3 o, Ik.S'o. IÍ.15.

Összesen: 111.670 73.661 2o.6o7 14 lo 2,3

Ebből:

Éle lmisserip.Tg. 39 438 797 1 lo 17,2

Ipari osztály . 3.261 6<5o9 2.421 13 35 13,0

Egészségügyi 0. 3.522 2 .555 2,381 14 lo 9,5

Kereskedelmi o. 18.195 8.634 2.118 52 24 6,1

A fel nem használt 54 millió forint beruházási keretből a beruházó szerveknél /összegszerűségét tekintve/ a lemaradás a legnagyobb a lakásépítésnél 13.8 millió forint, a Közmii- és Szolgáltatási Igazgatóságnál 9.9 millió forint, a Karé eked g Imi osztálynál 7,3 millió , forint és az Oktatási osztálynál 7.1 millió forint,

A népgazdasági keretből és a tervenfelöli /egyáb/ forrásokból /kivéve az Ofp.-nél kezrl; kösségá'o j le szt ési 1 '.pót/' a beruházási teljesítés R39„IÁI ezer forint, ug, makkor a beruházási űzőmbehe lyezések

f

U

I— - I

9