1958. július 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

" * .fe 1 ÍJO0 4 7 - S A szakigazgatási szervek vezetői réssére hu1 :nta osztályvezetői érte­kezletet tartunk, melynek fő célja, hogy xz vsztályvezetéshez szükséges Begi’tüégö'b niögcidjQ- éü i*8nd3SGrös táj okozta te öt sdjon Q. lGgfon’tos&bb fGl~ adatokhoz. Ennek megfelelően az osztályvee tői értekezleteken nagyobb jelentőségű kérdéseket tűztünk napirendre. Pl. megtárgyaltuk: a sze­mélyzeti munka és az 1957. évi IV.Tv, végrehajtásának tapasztalatait, a Tanács éves távlati tervének összeállításával kapcsolatos feladato­kat, a tanácstagokkal és az ÁB-okkal való kapcsolatot, a VB. ós az osztályok közötti együttműködést és a bürokrácia elleni harcot. s Az osztályvezetőkkel az osztályvezetői értekezleteken kivül a VJ3. füg­getlenített vezetői menetközben is rendszeresen foglalkoznak. Az osz­tály dolgozóival elsősorban az osztályvezetőkön keresztül tartják a kapcsolatot. Az osztályok munkájáról az osztályértekezleteken való rész­vétel során is tájékozódnak. A VB. irányitó tevékenysége az apparátus munkaértekezletein keresztül is érvényesül. Az apparátusértekezletek, hatása több területen is érez­hető. Komoly eredményeket értünk el a munkafegyelem megszilárditása, a felekkel való foglalkozás és a tanácstagok megbecsülése, valamint se­gítése terén. A VB. az ülésein az osztályok munkáját általában nem egészében vizs­gálja, hanem csak egy-egy rész feladat értékelésével öasszefüggően. Ennek a hiányosságnak a megszüntetésére a következőkben megtartandó VB. ülések napirendjének összeállt í ' éná.L már törekedtünk. Annak érdekében, hogy a VB. nem függetlenített tagjai az osztályokat és az egyes szakterületeket jobban megismerjék, vállalták egy-egy osztály- lyal való szorosabb kapcsolat megteremtését# Ennek gyakorlati megvaló­sítása ma még korlátozott, mert munkakörülményeik sok esetben gátolják. Elsősorban az egészségügyi és oktatási osztállyal kapcsolatot tartó VB. tagok vesznek részt az osztályértekezleteken, ahol elvi állásfog­lalásaikkal segítik az osztály munkáját# A VB. munkáját igen megnehezíti az io, hogy a többszöri létszámcsökken­tés nem járt együtt az igazgatási munka egyszerűsítésével e3 észszerii- sitésóvel. A legutóbbi létszár leépítés során ujabb 3o embert kellett elbocsájtani, amely súlyos helyzetet teremtett az apparátusban. A kerü­leti Tanács apparátusában 1951-bán több mint 3oo fő dolgozott. Jelen­leg 176 igazgatási dolgozónk van. Egy-egy tanácsi dolgozóra kb. looo lakos ügyesbaj03 ügye jut. Le kellett épitűnünk olyan fontos munkakörö­ket, mint a gyermekvédelmi előadó, akinek hiánya fokozza a lehetőséget a fiatalkorú bűnözők számának növekedésért). Az ipari osztályon az osz­tályvezető mellett 3 előadó van, ezek a kerület közel 3 és félezer kis­iparosát nem tudják ellenőrizni, gyakran még a hatósági feladatokat sem tudják ellátni. Az apparátusban mindössze 5 gépiró van# Több osztálynak, igy az ipari, a kereskedelmi és a népművelési osztálynak, illetve csoportnak nincs gépírója. Sok esetben előfordul, hogy maga az osztály-, vagy csoport- vezető, előadó, végez gépírói munkát. A lakásosztály alacsony létszáma miatt sok esetben arra sincs lehető­ség, hogy a naponta megjelenő többszáz cél részére megfelelés felvilá­gosítást adjanak. Mindezek azt eredményezik, hogy sok esetben a tanács­hoz forduló dolgozók részére nem adjuk meg a törvényben biztosított jo­\ gokat /1957, évi IV#Tv. rendelkezései/, sói: a bélyegilletékben befi­zetett összegekért járd szolgáltatásokat sem. /Ez elsősorban a lakás- osztályra vonatkozik/. 3 L_----------J nmám

Next

/
Oldalképek
Tartalom