1958. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

101

“ ’ , ,1 fe ^ i esetleg olyan záradékkal, hogy a végrehajtóbizottság fe lhatalmazza elnökét, illetve az illetékes elnökhelyettest, hogy szükség esetén átmenetilég megfelelő módositasokat hajtson végre, Ezt sokkal ru­galmasabb megoldásnak tartanám. Természetesen ez nem jelentené azt, hogy pi. minden virágárus ügyét külön meg kelj. vizsgálni. Hangsúlyo­zom, hogv ez az én egyéni álláspontom. Az osztály, az utasitás ér­telmében, megtárgyalta az összes érdekelt osztályokkal a díjszabások kérdését, és az osztályok most sokkal alacsonyabb aijszabást nimittilr kértek. Ezek vannak bedolgozva az előterjesztésbe. Befejezésül még azt akarom mondani, hogy ez elsősorban nem bevétel kérdése, hanem ez részben ^kiadás is, amely a másik ol­dalon jelentkezik. Itt arról van 3zó, hogy a főútvonalakon a rend­csinálásnak gyorsabb, vagy valamivel lassúbb ütemét vállaljuk-e. Le­hetséges, hogy ez a reális megoldás. Ha viszont ez a reália megol­dás, akkor módosítani kell a bizonyos mértékben feszitett díjszabá­sokat • Harrer: Ezt a témát évtizedek óta ismerem, hiszen a saját bőrömön is éreztem. A legnehezebb helyzete a varosrendezési é« építészeti osztály vezetőjének van, aki közérdeket képvisel, azon­ban magánérdekkel kell neki megküzdenie, a múltban szoros értelem­ben magánérdekről volt 3zó, - most vaiamivel nehezebb helyzetben va­gyunk, mert a közület átvette a feladatok megoldásának kérdését. i Most tehát, ezekkel találkozik a városrendezés, és igy még nehezebben küzd meg a feladatokkal, mert sokkal erősebb hatalom van vele szem­ben. Ez nemcsak itt mutatkozik meg, hanem sokkal súlyosabb mérték­ben mutatkozik meg más területeken. Nekem is az a nézetem, hogy amikor közterületfoglalásról I /fo/f L----ra--J ft -ira. *•*■» ..SQ0

Next

/
Oldalképek
Tartalom