1958. május 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
! i s I« sz.melléklet. Tárgy? 1958.I.n.évi tervteljesitás szakigazgatási szervek szarint ipari osztály irányítása alá tartozó vállalatok 1959? ion?évi tervüket y.8 %-kal, 43,9 millié Ft értékű, termékkel teljesítették túl. 1957. XV.n.évéhez viszonyítva 5.5 %-kal vegyiB 28.7 millié Ft-tal csökkent a termelés. Ez a csökkenés főleg a kézműipar /23 millió Ft/ és a textilruházati vállalatck tevékenységéné' követkaz v..>3 A tervieladatokat jelentősen túlteljesítattékj az egyéb vegy- v ipari termékek /136.2 %/, a műszer /124.3 %/> a háztartási vegyicikkek/123.4 %/ és a szolgáltató /12o.o %/, iparágakban# Az 1957. IV. n.évi termelési értékkel össze.iasonlitva lenyegesen emelkedett a következő ipaií^ak termelése egyéb megmunkáld gélek gyártása, /18.2 %/, vas es fémtömegcikk ipar /7.8 %/, bőr és szőrmeruházati ipar /7n5 %/» továbbá a háztartási és koreme- tikai vegyi cikkek gyártása /5.3 %/. A jelentős tultejesités és egyes területeken az 1957* IV.n.évi termeléshez viszonyított további emelkedés oka, hogy a vállalatok annak ela.enére, hogy az 0»T# előterjesztésére a Tanács eves tervjavaslat jóváhagyásnál több mint 15o millié Ft-tal csökkentették,az í-.íi»évben, még nem a tervszámok alapján szervezték munkájúét. Mivel több vállalatnál az I® .1. évben a.'.yagfcartslékok- kal rendelkeztek, a terv túlteljesítésével akarták az 1957. IV. n.évi létszámot tartani és a szükséges béralapot biztosítani? Az Országos Tervhivatal 1953. évre elrendelte az abszuj-ul ’oér- aiapmérést, ezért az I.n.évi tervtulteljisitést a hátralévő negyedévekben keil megtakarítani. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok termelési értéke a következő negyedévekben a V.B. által jóváhagyott bontásnál alacsonyabb lesz. Az egy munkásra eső terme ©ési érték 1957* IV.n.évéhez viszonyítottan osztályszinten loo.2 %-os, tehát kb® r.z 1957. IV.n.évivel azonoson alakúit. Az Y'ri termelésnél re. termelékenység 1.4 %-kal emelkedett, a munkás átlagkereset 1.1 %-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy e vállalatok az átlagbérek kialakításánál helyesen jártak el® Ugyanakkor azonban a házilagos építőipari tevékenységnél a termelékenység 4.7 %.kai csökkent, az átlagkeresetek 6.2 %-kol emelkedtek. A házilagos épitőipari termelés 64«1 %-os túli ,esetése miatt 3.4 millió Ft béralap felhasználást indokoltnak kell tekintenünk, viszont sz ezt meghaladó további 92o.ooo Ft béralap túllépést már a laza bér-ée létszámgazdálkodás okozta. A termelékenység romlása 9o fővel több iétuzám alkalmazása miatt következett be, amelynek bérkihetása meghaladja a 4I0.000 Ft-ot. Az átlagbéreknek a termelékenység 4.7 %-os csökkenése ellenére a IV.n.évi átlagkeresetekhez viszonyitot ;an további 235 Ft-tal valé emelkedése miatt több mint Joo.ooo Ft béralap került kifizetésre. Az I.n.évi összbéralap felhasználás abszolút bérre Ír pmér ést alkalmazva 8.8 millié Ft-tal magasabb a tervszámnál, ugyanakkor relítiv módon i.5 millié Ft megtakarítás. ji Relatív bérmárráe a i ka ima zásával s Vasipari Trösztnél 63 o. 000 /M Ft, a Kézműipari Trösztnél 87o. 000 Ft volt a megtekeri tás"," umr
