1958. január 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
103
szenet 196o-ig be tudjuk szerezni. A másik kérdés pedig, amelyről szólni szeretnék, a sztalinvárosi gáz felszabaditásának kérdése. Kétségtelenül vannak műszaki lehetőségek a kamragáz nagyobb mértékben való felszabadítására, Vámokra nem tudnék hivatkozni, de elképzelhetőnek tartom azt, amit Vály elvtárs mondott, hogyha a meleghengermű megindulna is, 3o-4o millió m3~t akkor is fel lehetne szabadítani, más energia-hordozók felhasználásával. Szó lehet elsősorban a Martin-kemencék fűtésénél az olajtermékek, főként a fűtőolaj helyettesítéséről. Ismeretes, hogy 1956-ban-igen komoly nehézségek támadtak a hazai olaj termelésében, Nagylengyelben. Azóta valamit javult ez a helyzet és a mostani nemzetközi tárgyalások eredményeképpen úgy látszik, hogy nyersolajat könnyebben tudunk beszerezni 196o-ig, mint szenet. így valóban van lehetőség arra, hogy a műszaki, a technikai és a gazdaságossági határokon belül bizonyos mennyiségű kamragázt felszabadíthassunk. Szerintem meg kellene vizsgálni, hogy ilyen előfeltételek I mellett mennyi kamragázt lehet felszabadítani. . A gázvezeték kiépítését befolyásolta és főleg annak 196o-ig való megvalósítását nehezíti az, hogy a Szovjetunió részéről most nem számíthatunk az e tekintetben szükséges szállításokra. Felvetettük a kérdést a Szovjetunióban, hogy milyen mértékben kaphatnánk segítséget a gáz Budapestre hozatalához szükséges berendezésekben. Szó volt főleg csövek és kompresszorok szállításáról. A tárgyalások során azonban világosság vált, hogy a Szovjetunió részéről ; ezekre a fezállitásokra most számítani nem lehet. Nem tartjuk azonbán kizártnak, hogyha 1958-ban nem is, de 1959-6o-ban hazai erőforrásokból, megfelelő erőfeszítésekkel ezt is biztosítani lehet. Pilla%') natnvilag tehát az a helyzet, hogy a CBBÖ03L kokszolóblokkot 196o-ig nem lehet felépíteni, mert szénnel valé ellátása nem biztosítható, ré ■ ___________________JLto— f 1 i- 13 x
