1957. október 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
103
! i- 22 A másik szempont, amit tekintetbe kell venni, hogy az 195lrévi törvényerejű rendelet után nagyon elszaporodtak a panaszok és az 1957. évi 4. sz. törvény éppen azt akarja, hogy ez a helyzet megszűnjék. Ezért ne:* e kollektív testületek felé terelte ezeket az ügyeket, hanem a szakigazgatási szerveknek ia adott olyan hatáskö- ' röket, hogy vissza lehet küldeni a panaszokat anélkül, hogy érdemben foglalkoznék azokkal az illetékes szakigazgatási szerv. A helyzet ugyanis az, hogy egyesek 8-lo helyre is beadják ■& panaszukat • Kívánatos tehát, hogy az érdemi ügyek a maguk helyén jelentkezzenek. Vagyis: panasz lehet, de csak ott, ahová a panasz hatáskörileg tartozik. Mindezeket figyelembevéve, ha kezdetben lesznek is nehézségek, de ezek mégis megoldhatók. Bejelentem egyébként, hogy az itt javasolt átszervezés tulajdonképpen osak ideiglenes megoldás addig, amig a tanácsülés a Titkárság átszervezése ügyében december 13-án határozni fog. Addig egy bizonyos képünk lesz arról, hogy miként alakul ez a panasz-oeny- nyiség, és hogy ilyen megosztásban vállalhatja-e a titkárság egyik része ezt a feladatot. A másik szempont, amit hangsúlyozni akarok, hogy azért javasoltuk azt, hogy a Végrehajtóbizottság elé csak az érdemi döntést igénylő ügyek kerüljenek, mert a közbenső intézkedéseket - te- hát, ha hatáskörileg nem ide tartozik a panasz - el lehet látni személyi hatáskörben is. Azzal ugyanis nem lehet törvénysértést elkövetni, ha megállapítom, hogy nem a Végrehajtóbizottság hatáskörébe ; tartozik a panasz. Tehát ilyen jellegű hatáskört kérünk, éppen a Végrehajtöbizottság munkájának megkönnyitése érdekében. Egyébként minden érdemi döntés, a törvény érteim'ben, a Végrehajtébizottság elé kerül. I v ■ /Ol I — — ___ ...MÓ ‘ ' ' ' "'*9 x •CT
