1957. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
nagyüzemekhez a tanulók csak harmadik évben körűinek, c a költségek zömét a Munkaügyi Minisztérium fedezi, A kisiparosok adókedvezményben részesülnek. A tanácsi vállalatoknál első évtől kezdve ott vannak a tanulók a vállalati önköltség terhére, Ezévben ismét kevés volt a jelentkező a kőműves, ács, tetőfedő, bádogos szakmákban, ahol az utánpótlás nincs is biztositva* Az Iparművészeti Tanáoccal és az Ipari Állandó Bizottsággal tartott közös ellenőrzés sórán megállapítottuk, hogy a művészi kézműipar szakmai utánpótlása nem megfelelő. A Fővárosi Művészi Kézműves Vál- lalatnak lenne a feladata, hogy a művészi kézműipar szakmai utánpótlását biztosítsa iparitanulók képzése utján, azonban ninoconok olyan üzemegységei és helyiségei, ahol iparitanulót képezhetnének* Ezért a szorződtotott tanulókat magánkisiparosokhoz adja a vállalat éo havonta egy tanuló után 30ű.-Ft-ot fizet szerczámhaaználat éo egyéb költségek óimén. Ebbon az évben 47 tanulój.a szabadult a Vállalatnak. Közülük többen a szakmunkásvizsgán nem feleltek meg. A végzett tanulók nagyréczo szabadulása után nem marad a művészi kézműves iparban, mert mint segédet a kisipara nem alkalmazza és n vállalat som tudja foglalkoztatni. így szele a nagyköltcégen kiképzett dolgozók a művészi kéznüv.'s ipar szempontjából jórészt elkallódnak. A müvószi kéznüvoc szakma utánpótlásának biztosítása és művészeti szempontból is értékes közszükségleti cikkek előállítása a Vállalat sürgős átszervezését teszi szükségessé, úgy, hogy művészi kézműipari termékeket állitcon elő és saját műhelyéiben képezze a tanulókat. Ezzel az állásponttal megegyezik az Ips-rmüvészoti Tanáco és az Ipari Állandó Bizottság véleménye is. A helyiipari tanulók képzése gyakorlati és elméleti. Az ±p ritonuló- képzée rendszerében 1955 óta kettős irdnyitác alakult ki. A gyakorlati képzés az üzemekben folyik. A budapesti helyiipari tanulók mintegy 4*500 munkahelyen tanulnak. Gyakorlati tudásuk között igen nagy a különbség* A szakmai fejlődést nemcsak a tanulók egyéni adottsága, hanem a munkahelyek lcu .önböző körülményei, az anyagellátás, nunkacllátottság éc az oktatók képzettsége befolyásolja, A vizsgákon a tanulók jobb eredményt értek cl, mint az elmúlt években, A tanulók gyakorlati oktatása általában egyedi. Csoportos, vagy tanműhelyi oktatás kevés, A tanácsi vállalatok közül a Budapesti Állami Fodrászatnál, a Fővárosi Ff tó Vállalatnál éo a Mértékut?lni Szabóság- - nál folyik tanműhelyi oktatás. E képzési forma legfőbb akadálya c. helyiséghiány, valamint a vállalatok hiányos gépi folczercléco. A faC? <r . — -——— ----------------------------------------------------------------------------------------------------— I i - 2 - I *. mr
