1957. július 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
60
i-26Döbrcntei : Azt hiszem, hogy itt egy különleges gyermekotthonról van szó. Véleményein sz rint nem volna helyes eleve elvetni ilyen gyermekotthon fenntartásának lehetőségét és kimondani azt, hogy ilyet ner szabad fenntartani. Ugyanakkor azonban a terhej^ túlnyomd , részét a szülőknek kell viselniük. F á i : Az összes terheket! Döbrente i: Mindjárt kitérek erre részletesebben. Miután általában az állam vállal bizonyos terheket a napközi otthonokkal és a gyermekotthonokkal kapcsolatban, itt is el lehet menni addig, hogy az ép letet éa a berendezést a rendelkezésükre bocsátjuk. Ugyanakkor el tudom képzelni azt is, hogy a pénzügyminisztérium keretet adjon Ín*. arra, hogy a tatarozást és a különböző ilyen természetű munkákat el tudják végezni. A fenntartás és zemeltetés teljes költségeit azonban a szülőknek kell fedezniök. Ha ők ezt ilyen módon igénylik, akkor hozzá kell őket segíteni. Ha az ép'letet Odaadjuk és o karbantartásra bizonyos összeget ad a pénzügvny.nisztériuip,akkor nem vál-lalaunk sokka] több költséget, mint amennyit általaiban egy-egy gyermekotthonnal kapcsolatban vállalunk, A többit a szülők fizessék. Javasolom, hogy ilyen álláspontra helyezkedjünk, D e z s é r y : Engem az első mondat nagyon meghatott, hogy a nevelőintézetek számát anqp szaporítani kell, nem csökkenteni. Ebben igaza van a szülői munkaközösség részéről felszólalt elvtársnak, mert a kollégiumi nevelés a legjobb nevelési forma. Csak--hogy ő is beszólja Kapitalista korszakról, és nem is tudta, hogy most is vaunak ilyen protekciós kollégiumok, ahol tényleg ilyen elrontott családok elrontott gyermekei - mivel mögöttük pénz van - ilyen módon együtt tudnak lenni. Ez nem illik jelenlegi helyzetükhöz. Senkire sem akarom a felfogásomat ráerőltetni, de amikor olyan mérhetetlenül nagy gondot okoz a gyermek-probléma, és amikor olyan kevés az olyan intézmény, amit valéCo ■ *—■— . i ........ .......... ............. X * wwmgp mr
