1957. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
I t i < *» ^ <ni mosásnál 66 /,. az cxprcssnosásnál 4o /, n pipere-mosásnál 2o / és a vogy- tisztitásnál mintegy 2o / nem térül meg, illetve veszteségként jelentkezik. Ezzel szemben nyereséges szolgáltatás a közületek felé teljesített mosás és vegytisztitás, vnl .iint a filmnyomás és a végáru kikészítés. Az ellenforradalmi események után a mosás és vegytisztitási szolgáltatás a lakosság felé tolódott el, mert a közületi munkák a Honvédség és a Bíl• alakulatok kisebb száma következtében erősen csökkentek. Ennek következtében a Klauzál utcai közületi mosoda és az ^Országbíró utcai közületi vegytisztító kapacitásának teljes ;v terhelése közületi munkákká1 non biztosítható. Ugyanakkor a lakosság részére végzett szolgáltatások tétolszáma a bázisiaószakhoz viszonyítva emelkedett, ami egyúttal a veszteség növekedését jelenti. A Patyolat Egyesülés által fizetett átlagos forgalmi adókulcs lo igy az akkumuláció két csatornájának együttes vizsgálata végeredményben kedvező képet mutat. A gazdálkodás megjavítása érdekében a patyolat Egyesülés május hónapban bevezette a nyereséges profilként jelentkező expross-tisztitást, továbbá junius 11-től visszatértél: a teljesítménybérezésre. A veszteséges működés megszüntetéséhez nagymértékben hozzájárulna az állandó költségek csökkentése, ami a Paty ilat Egyesülés és 9 tagvállalatának egy vállalatba valé beolvasztásával elérhető. A Fővárosi Kötő- Szövő- é3 Konfekcióipari Vállalat 1957. január 1-én a- lakulT.' Á za va rtaTan’ torneYosliez szükséges TIoTerEé te leket az Ipari osztály kezdetben nem tudta biztosítani, igy a vállalat az I.negyedévben ^veszteségesen működött. A vállalat profiljait vizsgálva megállapítható, hogy azok többsége a közmű-sári vállalatoknál is megtalálható, így konfekció részlege minden kézműipari vállalatnak, kötő- hurkoló s részlege lo vállalatnak, kendőés textilfestő részlege pedig 7 vállalatnak van. Felmerül tehát a lcéraés, hogy miért volt szükség uj vállalat alapítására. Az uj vállalat a kézműipari vállalatokkal szemben többrendbeli helyzeti előnyt élvez. így nincs kötelezve csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására, jogosult vállalati tulajdont képező állóeszközöket évadék ellenében /kötő, szövőgépek/ tcritÓ3i kötelezettség nélkül a bedolgozók részére kiadni. Az előnyös rendelkezések ellenére a vállalat az I. negyedévben 131 ezer forint veszteséget számolt cl. Az április havi vesztesége már lényegesen csökkent, május hónapban pedig 5 ezer forint nyereséget realizált. A vállalat normális működése csak jv.nius hónapban kezdődött meg, illetve éri ol a tervezett termelési szintet. A Pénzügyi Állandó Bizottság Vállalati Albizottságával együttesen lefolytatott vizsgálat megállapítása szerint a szilárdan megalapozott és kedvező önköltségi szinttel dolgozó kézműipari vállalatok az uj vállalat termelési funkcióit teljes egészében át tudnák vonni. A kézműipari vállalatok ezeket a feladatokat a lakosság igényeinek megfelelően maradéktalanul ellátnák még akkor is, ha számukra nincsenek biztosítva azok nz előnyök, melyeket a Fővárosi Kötő- Szövő- és Konfekcióipari Vállalat élvez. A^Budapestl Vásárrendező lorda ajkban az években, amikor nz Ipari Vásár mc' rendezésre Icerül, aTtnTábn . nyereségesen működik. 1956. évben cs 195 . I. negyedévben az Iroda fenntartási költsége veszteségként jcleirucezctt. Minthogy a II. negyedévben megrendezésre került az Ipari Vásár, igy 1957.hévben az Iroda gazdálkodása nyereséges lesz. Véleményén szerint az évenként egyszer megrendezésre kerülő Ipari Vásár hlobonyolitasa nem indokolja az Iroda vállalati formában valé működését, Az Ipari osztály és az Igazgatási osztály vezetőivel lefolytatott hClosotes tárgyalások után a Vásárrendező Irodának előirányzatos folyószámlával rendelkező költségvetési szervként valé átszervezésére teszek javaslatot. áb ül
