1957. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
» «v »*». *m f 1 i azért, hogy ez a helyzet a termelékenység csökkenése és a bérhányad alakulása szempontjából megszűnjék. Elnök : Kinek van kérdése? B o 1 g á r : Az előterjesztés 5. oldalán a következőket Írja: " A Pénzügyminiszter 133/1957.sz. utasítása értelmében 1957-ben a vállalatok nyereségüket csak a részükre megállapított alaprentabilitás mértékéig kötelesek befizetni." Majd folytatólag: "Az előrelátható bevételi kiesés komoly zökkenőt okoz úgy a vállalatfejlesztési alap, mint a községfejlesztési alap keretében megtervezett célkitűzések megvalósításában." Kérdezem, hogy történt-e intézkedés ennek pótlásáról, vagy pedig tudunk-e valamit ennek érdekében tenni.1 H a r r e r : Részben én is ehhez a témához akartam hozzászólni, de nem kérdés feltevésének a formájában. Én is ezt akartam felvetni. A határozati javaslatok konkrétumokra vonatkoznak, az előterjesztés végén azonban vannak olyan jelentős témá^is, amelyekkel nagyon is kell foglalköZ- ni. Az egyik azt mondja, hogy " meg van állapítva, hogy mennyi jövedelme lehet egy vállalatnak, azon túl egyszerűen osztozkodás témájává válik a vállalatok között, annak visszahatása pedig az, hogy’a vállalatfejlesztési alap, a községfejlesztési alap, meg vannak szorítva." Azt hiszem, hogy ez a kérdés nem olyan egyszerű. Hogy hogyan lehet megoldani, az egy másik kérdés. Az alap-rentabilitást úgy oldják meg, hogy ne történhessék meg az, hogy a közérdekű követelések nem teljesülnek. Azt hiszem^semmiképpen sem helyes az, hogy lehetséges legyen, hogy a közérdek sérelmére üzemi-személyzeti érdekek kerüljenek előtérbe. A másik, szintén az anyag vége-felé azt olvashatjuk, hogy: "De zavart okozott az is, hogy a vállalatok a ____________________________________________________________________________________________________________________________7o____________________________________________ X „„ m? *