1957. június 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

218

r~"

i

•— •• * ****«mmwmw»i*Wíiiii>fiiM>aio4gi i nfii...

ft I

növekedhet, legalább is nem olyan mértékben, mint országosan. Az ipari osztályon a bérhányad jelenleg némileg magasabb, mint amekkorát a kormány engedélyezett, ez

azonban adódik abból, hogy rátértünk egy sor munkaigényes

.

cikk gyártására, .illetőleg abból, hogy az állami ipar elvonta tőlünk olyan termékek gyártását, amelyekkel kapcsolatban fél- és 1 Jo-os munkabérhányaddal magas termelési értékeket lehetne előállítani. A Kézműipari Vállalatoknál bevezettük, hogy csak munkakönyv ellenében lehet kiadni munkát és ezt szigorúan ellenőrizzük. A jqvőben még racgCóisWt/o -Con4 __

szigorítjuk as ellenőrzést nehogy/Zsarolás lehessen.

A határozati javaslatok 1/c. pontjához szeretnék még hozzászólni. Bar:'t elvtárs véleményével szemben szerintem helyes az az elmélet, hogy a vállalatok teljes kollektíváját tegyük felelőssé a béralap megtartásáért. A határozati javaslat azonban xx* taxatíve jelenti ki, hogy béralap túllépés esetén a nyereségből részben, vagy egészben, ki kell a vállalatot zárni. Én azt javasolom, hogy indokolt esetben béralap-túllépés esetén is lehessen a dolgozóknak nyereség vissz-, térítést adni. Elő-. fordulhat a helyi iparban pl. termék-eltolódás esetén, hogy a vállalat nem tehet a béralap túllépésről. Most még kis jelentőségűnek látszik, de 1958. TI. és III. hónapjában igen komoly viszhangra fog találni a dolgozók között.

Helyes volna tehát, ha a határozati javaslat úgy szólna, j ho y indokolt béralap-túllépés esetén a tervosztály , a

pénzügyi osztály és az illetékes szakigazgatási osztály határozata alapján kaphasson a vállalat nyereség visszatérítést.

■ rdŰgtfg/B 8 fc'. ',Mft?

Elnök : Garamszegi elvtárs válaszol