1957. június 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

202

1

folytattunk u minisztériummal, hogy a fővárosi tanács ezt a tartalék -alapot olyan mértékben fogja me gkapni, hogy elsősorban ezeket a feladatokat tudja elvégezni, az első üsszeg 3.5-4 millió forint körüli összeg.

II a. r r e r: Tehát biztosítva van?

Kas 3 a i: Biztosítva van.

K községfejlesztégi alap költségvetése el van különítve az eg '.íz költ s 'gve+ éstő 1. A rendszer nem azonos a költségvetésével.

A költ, ségve ‘•ésben fennmaradó hitelek december 31.-én törlésre kerülnek, a községfejlesztési alapnál viszont kint marad minden pénz. Az 1957.évi községfej les< t ési költségvetési alapterveket a kerületi tanácsok ennek figyelembevételével állapított k meg.

Az ügyész elvtár3 azt kérdezte, hogy miért é.pen 10 százalék a községfejlesztési hozzájárulás mérve, és minek alapján állapítottuk meg ezt. Amikor a községfejlesztési hozzujárulásra vonatkozóan a kormány intézkedett! ennek mértékét maximálisan 10 százalékban határozta meg. Tekintettel arra, hogy li a 10 százalék nem túlságosan magas összeg, az általános gyakorlat az volt, hogy minden tanács 10 százalékot vessen ki. A fuvarosnál ez a JLO százalék mintegy 12 millió forintot t,e3Z ki. Példaképen felhozom, hogy a hazadónál 35-40 forintos tételek vannak, - ennek a 10 százaléka 3.50-4 forint. Az iparosuknál és kereskedőknél az adí 10 százalékát t< szi ki a község- fejlesztési hozzájárulás. Tavaly 10 százalék volt a mérték, éa nem volna célszerű est leszállítani. Feljebb emelni viszont nem lehet.

Ami a Csobányi exvtárs által felvetett kérdést ixleti, a rendelkezés azt mondja ki, hogy évről-évre a tanácsnak meg kell állapítania, hogy kivet-e községfejlesztési hozzájárulást,, vagy nem.

JojL__- “V/a -