1957. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
.ró . .. ..... . f t i ^ 2 A szóbanlévő felujitási munkák szükségességét 3 rendelkezésre álló vállalati kapacitásra is figyelemmel, a pénzügyi osztály az egészségűéi osztállyal együtt, a kórházak műszaki csoport ján de bevonásával a helyszínen felülvizsgálta. A vizsgálat eredm'nye alapján a benyújtott igénnyel szemben 600,000 Ft póthitel engedélyezését javasolom. A javasolt összegből 350,000 Ft-ot a jelenlegi állapotában nem üzemeltethető prosoctura épület befejezésének költségére, 250,000 Ft-ot pedig a kórház központi fűtés, gőz, melegviz, elektromos hálózat legszükségesebb javitására j-.vas0lom felhasználni. Az igény és a javaslat között mutatkozó 455.000 Ft engedélyezését azért nem javasolom, mert ebből a harci károk kijavítása /120.000 Ft/ már a helyreállítási keretből elvégzést nyert, a fennmaradó többi munka egy része elhalasztható, másik része pedig háziipari munka utján a kórh ’z f. évi költségvetése terhére is elvégezhető. 2./Az üzemorvosi ellátásnak a kisipari szövetkezeti dolgozókra való kitérj észté se folytán a Tanácsra háruló többletfoladat el látására az Egészségügyi Minisztérium az eredetileg engedélyezett ü emorvosi óraszám keretet 1957. április 1.-vel napi 80 órával felemelte. Az óraszámfejlesztés költségkihat ás ára a Fővárosi Tanács költségvetés ébrn fedezet nem áll rendelkezésre, a szükséges hitelösszeget az Egészségügyi "inisztérium 31.062/1957./III.2./ sz, leirata szerint a Fővárosi Tanácsnak kell a lénzügyminis ztériumtól igényelnie. Az előterjesztett póthitel IC fő üzemorvos 9 havi il. 1 ctményszükséglc tét tartalmazza. 3./A Fővárosi J,anács Szociális otthonai mellett működő gazdaságok c. pénzügy- r-s egészségügyi miniszterek együttesen kiadott ÍOl/l955. számú utasításának megfelelően 1955. szeptember 1.-től kezdődően, önelszámoló gazdasági egységként működnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi működési kiadásukat s-ját bevételeikből kell hogy fedezzék. Ezen gazdaságok 1956. évi folycszámlás költségvetéseiket általában azonos bevételi és kiadási összeggel irányozt 'k elő. A hivatkozott utasítás a gazdaságok rentabilitása érdekében az év végén ólért nyereségből személyi és dologi premizálrs ra ad lehetőséget. A gazdaságok az elmúlt évben tervül.et az c rodeti költségvetési előirányzataikhoz viszony itvn. túlteljesítették és 39.795 Ft bevételi többletet, a kiadásoknál pedig 29.773 Ft eredményességet jelentő kiadási meg- takarit-'st értek ol. Az évközben az 1955. év utolsó 4 hónapi gazdálkodás tény számai áLnpjá.n meg állapit ott 90.000 Ft-os bevételi kötelezettségüknek -z ónban cs-k részben /44.2 %-ban/ tudtak eleget tenni. Figyelemmel ezen bevételi, lemaradásra, a gazdaságok az elmúlt évi működésűk után nem lennének prémiumban részesíthetők. Tekintettel azonban arra, hogy ezen utólag megállapított bevételi többletkötelezettség - mint ahogy azt a gazdaságok 1956. évi gazdálkodá- s ának éves szinten történő vizsgálata mut'tj” - nem volt reális, Javasolom őzért, hogy nz 1956, évi eredmény ess Jjnek elbírálása a gazdaságok eredeti bcvétoli kötelezettségének alapulvétele mellett történjen. Javaslatom indokául megemlítem, hogy a gazdaságokban legnagyobbrészt a szociális otthonok gondozottal dolgoznak, “ helyi szokásos nap számbéreknél jóval alacsonyabb díjazásért. +.z évenként egy nik -Ion •>. al kifizetésre kerülő jutalom rz, “mi részükre küTn juttatást jelent. Enne felvonása mélt 'nytala.n lenne és feltétlenül munkakedvüket befolyásoln ami a gazdasagok eredményes munkájára is kihatással lenne. A szétosztásra kerülő jutalom Összege 150 fő között oszlik mog, átlag 250.- Ft összegben. 70 / * v *> .. ÉJ
