1957. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
116
pedig azt, hogy egy vállalat ide tartozzék-e/vagy pedig a kerületi ipari osztályhoz. Nem az a döntő, hogy centralizáljukk vagy decentralizáljunk, hanem elsősorban az, hogy ml a gazdaságosabb ás hogyan tudjuk a lakosságot jobban kielégíteni. S két szempont kell hogy döntő legyen és minden más szempontot alá kell rendelnünk ennek a két szempontnak. Az előterjesztéssel egyébként egyetértek, és javasolom a VB-nak, hogy fogadja el. B o 1 g á r i Szili elvtárs elsősorban a gazdaságosság kérdésével foglalkozott éa azt mondotta, hogy a decentralizálás nem gazdaságos. Hát ha nem az, akkor nem értem, hogy miért kellett ennyire decentralizálni az IKV-kat?! Ml a minisztériumoktól nagyobb hatáskört kívánunk, de a Fővárosi Tanáos semmit sem akar átadni a kerületeknek a maga hatásköréből. Pedig vannak olyan esetek, amikor hatásköröket át kell, át kellene adni. Én tehát ason az állásponton vagyok, hogy igenis, akár egy ankét, akár egy bizottság vizsgálja felül, hogy melyek azok a kérdéseke, amelyeket a kerületek jobban tudnak lntésni. Ninos elég szakember? Van! Legfeljebb ahogyan a minisztériumokból adtak most a vállalatokhoz szakembereket, ugyanúgy mi is tudunk adni a Fővárosi Tanácstól, ha szükséges. Én nem tudok egyetérteni azzal, hogy a szakigazgatási szervek vezetői legyenek a VB-tagok. A bíróságoknál ie vannak laikus bírák, akik egészen más szemmel látják a dolgokat. Az egészségügyi állandóbizottságban is vannak orvosok, de kell, hogy olyanok is legyenek, akikből betegek ie lesznek. Harrer t Azt hissem, mindinkább rájövünk arra, hogy közigazgatási bajainkat részletek orvoslásával nem ^ tudunk megjavítani. Mindinkább rájövünk arra, hogy egész közigazI I 1
