1957. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
146
■ mtB * ■ ---g i ü tó ' .... '. v:to ,, , „ta©: • ■ . . ...-.ta, ! 4 - 60 - í ágakat,-eset lég a szakszerűség rovására, - mivel egy igazgatóság alá tartozna a faipar, a nyomdaipar, a mosodaipar, és különböző iparágak. A harmadik lehetőség a jelenlegi, hogy van ipari osztály, amelyhez iparágakra tagolva tartoznak az egyes ipar- igazgatós .gok. Az első javaslat a legjobb, mert egy lépcsős, és igazgat si szempontból ia az lenne a levsélszerübb. Fennmarad azonban az a probléma, hogy a hatos-gi és a gazdasági funkciókat is el kell ló tni az ipari osztá lyon, ezeket a funkciókat a heiyiipsrban azért nem tudjuk kettéválasztani, mert igy háromféle szektor működik: a szövetkezetek, a kisipar és a vállalatok, - viszont az ipari osztálynak az a feladata, hogy mind a három szektornak a fejlődését sezra előtt tartva bizonyos összhangot igyekezzék fenntartani. Ha tehát úgy választanánk ket- t,é az igazgatós tégot és az osztályt, hogy az elnökhelyettes® tartozna közvetlenül egy ilyen igazgatóság, és ugyancsak az emöka helyetteshez tartozna az ipari osztály, - ahol csak/hatósági funkciókat látnánk el - akkor az elnökhelyettesnek kellene összhangot teremteni a szövetkezetek és a kisipar között. íehátí csak az a megoldás lehetséges, hogy a hatósági és az igazgatási funkciókat a helyiiparban az Plnökhelyettes alatt ösazesitsék, hogy ne az elnökhelyettesnek kelljen itt az arányokat megállapítani . Ezt a három variációt alapos vita útin megnéztük és arra a megállapodásra jutottunk, hogy legcélravezetőbb az első . megoldási mód lenne. Viszont Jelenleg azért nem tudtunk erre javaslatot tenni, mert, ez nem illene beie az államigaz,*at si elgondolásba, amelyet a racionalizálás során végrehajtottunk.