1957. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
63
[ • ■ - ! í - 29 é I ■ Döbrentei: Eeltett kérdésemre nem kaptam választ* Arra szeretnék választ kapni, hogy a bérrendezésnél a 300 forintos alsó határt alkalmaztuk-e vagy nem? Több építőipari ágban tapasztaltam, hogv a 800 fotintos alsó határt alkalmaztuk, holott | p a rendedet nem mondja ki ezt. Engem erdekel, hogv itt is úgy értelmezték-e a rendeletét ée úgy hajtották-e végre, hogv a 300 forintos alsó határt alkalmaztak? Azt hiszem t.i., hogy a 13/l956-os sz rendelet mondja ki ezt, amely megjelent november 29.-én. Arra is szeretnék választ kapni, hog’1 (italában mit értenek az ipar területén a természetbeni juttatások alatt? Elnök: Tessék válaszolni, Garamszegi elvtára. Ga. ramaze gi: Ismételten osak azt tudom vá- I laszolni, hogy törvényesen jóváhagyott bérezést vettek figyelembe és alkalmaztak az osztályok és az igazgatóság alá tartozó vállalatoknál. , . Bartos :SaJnosJ nem minden esetbe ni Ga ramszegí:...a 800 forintos értékhatár, ha a közlekedés területét nézem, lényegesen felül van, - és ha a sütőipart nézem, ott is eltér ettől. Tehát: a 800 forintos alsó határt nen vették figyelembe. Egves esetekben, pl. a takaritósze- mélvzetnél - ahol 650 forintos bérek voltak, - nem mentek feljebb éo ezt a gyakorlatot, alakították ki, de ahol termelő jellegű üzem ről volt szó, ott iparkodtak átmenni az építőipari bérekre, hu azok kedvezőbbek voltak, - így pl. a huzkezelőségeknól ezeket alkalmazták - ahol a vasipari bérek voltak jobbak, ott azokat vették í át maguknak. Egyszóval: válogattak ebben a dzsungelben. Azonkívül januárban semmiféle felsőbb koordináció nem volt, hanem esetenként és szervezetlenül hajtották végre. Ezzel kapcsolatban meg is jelent egy cikk a Népszabadságban, a munkaügyi minisztérium részéről, Bua—— . . V h mm * ">"**
