1956. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
78
I J • kellett róni rá az illetékei. Nálam is, és a VB többi vezetőinél is, a fogadóórákon egész sor kérvényt nyújtottak be, - és ha ezeket 8 nap alatt nem tudtuk elintézni, akkoA-^feleknek értesítést küldtünk ki. Az uj k rendelet előnyös a lakókra, mert beadhatják az igényüket cim megjelölése nélkül is. Nekem azonban az az érzésem, hogy most még nagyobb nyomásnak lesznek kitéve a korületi lakásügyi osztályok, mert most mind sűrűbben fogják reklamálni a lakók, akik beadták a kérvényüket, hogy mikor fognak már lakást kapni. De annyiból is előnyös,hogy most már jobban meg tudjuk állapítani, hogy melyik embernek van elsősorban szüksége lakásra, a rendelkezésünkre álló kis számú lakásból. Vajdainé elvtársnő kérdésére azt válaszolom, hogy a Végre- hajtóbizottság titkársága - minden túlzás nélkül mondhatjuk ezt - jó útmutatást ad a kerületnek. Volt ugyan olyan adottság a kerületünkben, hogy az elmúlt öt évre visszatekintve - azt hiszem - a hrtedik instruktorunk van, és ez feltétlenül hátrányos volt. mamefsássggL uózsavölgyi elvtárs tényleg tud segítséget adni, a központi irányítást megfelelően le tudja hozni hozzánk a kerületbefú^í^3ftiá»- hogy mi hogyan tudjuk ellátni tömegkapcsolati munkánkat. A titkári értekezletek is jók, - ilyen módon tehát a titkárság megadja q megfelelő segítséget. Harmati elvtárs az interpellációkkal kapcsolatban tett fel kérdést. A múlt tanácsülésen az első esetben volt nálunk interpelláció. Megmondom őszintén, hogy az első esetben az volt a helyzet, hogy egymást helyreigazították a tanácstagok, hogy hogyan is interpelláljanak. Ugyanis több tanácstag úgy gondolkodott, hogy amit még nem mondott el a napirend tárgyalásával kapcsolatban, azt elmondja az i interpelláció során, vagyis döntően hozzászólások történtek az interpellálók rószéről. A fejlettebb tanácstagok figyelmeztették ilyen esetekben a többi tanácstagokat, h gy ezt ne tegyék. 33 "iára
