1956. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
Egyszóval: nem valamennyi dolgozónak van meg a megfelelő felkészültsége. Ez elsősorban az igazgatási és a kereskedelmi osztályunknál tapasztalható, ahol nagyobb szakmai felkészültségre van szükség,mint például a lakásügyi osztálynál. Ha a lakásügyi osztálynál politikailag jól fel van készülve az elvtárs, akkor az szakmailag is jó, - azonban nem biztos, hogy példáatl az igazgatási osztálynál el tudja látni a teendőket, ha nincsen megfelelő szakmai fe].kés zültsége. Azt kérdezte Mikó elvtérs, hogy véleményünk szerint hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani. Talán nem is olyan módon,hogy a gazdasági és az igazgatási feladatokat elválasszuk, hanem úgy, hogy kevesebb iratot kellene a felsőbb szervektől az alsóbbakhoz küldeni,- azonkivül jobban kell ne megalkotni az osztályok ügyrendjét. Az a tapasztalatunk, hogy a kerületek megkérdezése nélkül késnének az ügyrendek, és azok sokszor hiányosak. Olyan szükségletek merülnek fel egyes osztályoknál, amelyeket feltétlenül el kell láthiok, viszont as ügyrendjük ezt nem teszi lehetővé. Bartos elvtársat emlékeztetem, hogy nagy harcunk volt az építési osztállyal. Tehát: az ügyrendet kellene megfelelőbben elkészíteni, és azt hiszem, hogy ebben az esetiben javulna a munkánk. Megmondom, kissé zavaró az, hogy minket úgy tanítottak a városi VB részéről, hogy nekünk arra kell törekednünk, hogy hatósági \ feladatok ellátását végezzük, - újabban viszont az a szükséglet merül fel, és az élet is azt kivánja, hogy gazdasági feladatokat is vállaljunk. Ily et: .formán tón. lég észszerű, hogy hatósági és gazdasági feladatokat egyaránt ellássunk. Különösen a vendéglátóipari vállalatok ós a Közért vállalatok esetében kézenfekvő®, hogy a kerületekből irányítsák azokat. A következő kérdés az volt, hogy a lakásügyi osztállyal kapcsolatban fai a véleményem. Nagyon nehéz ez a munkaterület, - ezt mindenki ismeri a VB tagjai közül. logy milyen a lakásügyi osztály Í ■ __ fc - 1 7 - t I
