1956. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
I sekben. Az átszervezéstől magam is sokat várok. Nagyon érdekes az, amit Stockholmban láttam, hogy például 1000 lakásra szerveznek egy-egy házkezelőségét. T.i. legnagyobbrészt ott is állami építkezés folyik, lakótelepeket építenek és 1000 egységet tekintenek olyan mennyiségnek, amelyet egy-egy háe- kezelőség kezel és karbantart. Pécsben is hasonló a helyzet:ilyen nagyobb egységeknek van házkezelősége. Ha tehát Budapestén ie megfelelő ügyességgel, jó servic-vel, a lakosság tájékoztatását elősegítő módszerekkel hajtjuk végre az átszervezést, akkor ugyanazokkal az anyagi eszközökkel szerintem is valóban hat-'konyábban tudunk majd dolgozni. 3 1 n ö k: A problémáknak csak egyik része az, hogy lelyes szervezéssel sok igazságtalanságot ki tudunk küszöbölni és megtakarításokat tudunk elérni. A helyes szervezés mellett is hogyan állunk azonban akkor, ha a felujitási összeg csak ennyi marad?! És a pénz még nem is minden! Anyag is, munkaerő is kell, stb.! Előttem van egy feljegyzés, amely azt mondja, hogy egy-egy ház körülbelül 100 évenként kerülhet generált"tarozásra. A VKGM szerint 20-25 évenként. Könnyen ki lehet számítani,hogy a nemzeti vagyonnak ez a jelentős része évről-évre hogyan pusztul és hova fogunk jutni. Mekkora felujitási összeg kellene Bartos elvtárs, - persze akkor, ha anyag, meg kapacitás is volna mögötte? Bartos: Ha kapásból nem is tudok válaszolni, de valamiféle számítással lehetne képet kapni. 3 1 n ö k: Hogyan dolgozik a jó gazda? Az állami kezelésbe vett házak mintegy 30-35 milliárd értéket képviselnek Budapesten. Ennek az összegnek hány százalékát kellene állagmegóvásra, stb. fordítani? Bartos: Tisztességesen fal kellene értékelni. (cd- 23 -
