1956. augusztus 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
115
í fc -27Elnök: teéval egészségügyi el "fiás nem volt? E enyvesiné: Egészségügyi nem volt. Elnök; A vitát megnyitjuk. Ki kiván szólni? Radnóti: Volna egy-két megjegyzésem a jelentéshez. Nem akarom lebecsülni a társadalmi ellenőrök munkáját, amely feltétlenül pozitiv munka., de a t hiszem, a. jelentés túlságosan derűs képet fest, s a valóságos életben talán rom is érvényesül olyan nagy mértékben a társadalmi ellenőrzés, mint ahogy érvényesülnie kellene. Szándékosan tettem fel a kérdést, hogy ügyészségi szinten hogyan látható a társadalmi ellenőrök munkája. Eásdi élvtárs tudja, ho y amikor - talán qey évvel ezelőtt - előadást tartottam egyszer a társadalmi ellenőrök részére, már akkor is foglalkoztunk azok'al a kérdésekkel, hogy bár éppen jelenlegi bűnüldözési politikánk mellett nem célunk szaporítani az ügyészség elé kerülő ügyek számát, do ha már ilyen ' atalmas méretű, 3000 embert magában foglalraó - ahogy akkor mondtam - egész hadsereg áll rendelkezésünkre, ehhez a létszámhoz képest nem jelentkeznek elegendő mértékben az e- gyes kerületi ügyészségeken azok a jelzések, amelyek azt mutatnák, hogy a társadalmi ellenőrök valóban felfednek olyan apróbb disznó- ságokat és olyan bűneseteket, amelyek alapjai lehetnek súlyosabb " bűncselekmények felderítésének. Már akkor is kutattam a fővárosi ügyészség egész területén, hogy hol van olyan bűneset, amely a társadalmi ellenőrzés eredményeképen került leleplezésre, de nem ta* ; 1 áltam. TJgy gondolom, ma sem találnék, vagy legalábbis ilyesmi a jelentésből nem tűnik ki. Helyesnek tartanám, ha olyan esetben, amikor egy ügyet akár rötöíreégi, akár ügyészségi bejelentés formák/ ro / jában átadnak az ügyészségnek', itünyék ti#, hogy ki az a személy, vagy melyik az a módszer, amely hozzásegített az ügy felderítéséhez. ■ M ■'"áKáP * **
