1956. augusztus 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

104

• j- 2 5 - 1 ság kulturális helyzetével és csak általánosságokban, sőt ellent- mondásokkal beszél a DISZ és a szaksaervezetek munkájáról. Az őszinte és szőkimondő brigád-jelentének elolvasása után az a be­nyomásom, hogy a jelentés egy általa óhajtott, de ki nem mondott eél érdekében azt is elbíirkolja, amit tud és amit jó volna tud­nunk. Nem látom megalapozottnak, hogy miért kell kultúrára több pénzt költeni addig, amig olyan közel nem férkőzik a területhez az osztály, hogy meg tudná mondani, hogy ott mit hogyan használ­tó nak fel és tanácsolni tudná, hogy meglévő anyagainkat és erőin­ket hol hogyan kellene felhasználnunk. A terület nem-ismeretéből következhetik az is, hogy a müsor-politikában egyrészt azt kivánja, hogy illetékes szervek tüzet szüntessenek a múltba forduló operettek és az destruktiv kabarédarabok ellen, másrészt, hogy e két műfajban hasznos és színvonalas műsoranyaggal lássák el a csoportokat. Mivel pedig ezt a máig meg nem oldott feladatot egy-kettőre alig tudjuk megoldani, az osztály szerint nem marad más hátra,mint a multbaforduló operetteket és destruktiv kabarédarabokat to­vábbra ie megtűrni az üzemi és tirüLeti színpadokon. Panaszkodik a javaslat azért, hogy a kis- és a középüzemek ezreket-tizezreket költenek jelmezekre, de nem álla­pítja meg, hogy főként az eddigi müsorpolitiká miatt. T.i. ren­geteg jelmezes darabot irtak a színjátszóknak és sokszázezer forintokat, milliókat nyelt el a jelmezkölcsönző vállalat.Ez a müsorpolitiká elvonta az üzemi színjátszó csoportokat attól, hogy saját üzemük problémáival foglalkozó jeleneteket,színda­rabokat játszanak. Ezeknek az üzemi csoportoknak úgyszólván a~ megszüntetését követeli a javaslat azzal, hogy egy területi ' kulturotthonban akarja összevonni őket és igy hiába követeli tó amásik oldalon azt, hogyilyen jelerieteket Írjanak az üz°mi csoportok számara. J f i fotö i ­* mm*, ib *«•'Avj-BTno>~

Next

/
Oldalképek
Tartalom