1956. augusztus 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
104
• j- 2 5 - 1 ság kulturális helyzetével és csak általánosságokban, sőt ellent- mondásokkal beszél a DISZ és a szaksaervezetek munkájáról. Az őszinte és szőkimondő brigád-jelentének elolvasása után az a benyomásom, hogy a jelentés egy általa óhajtott, de ki nem mondott eél érdekében azt is elbíirkolja, amit tud és amit jó volna tudnunk. Nem látom megalapozottnak, hogy miért kell kultúrára több pénzt költeni addig, amig olyan közel nem férkőzik a területhez az osztály, hogy meg tudná mondani, hogy ott mit hogyan használtó nak fel és tanácsolni tudná, hogy meglévő anyagainkat és erőinket hol hogyan kellene felhasználnunk. A terület nem-ismeretéből következhetik az is, hogy a müsor-politikában egyrészt azt kivánja, hogy illetékes szervek tüzet szüntessenek a múltba forduló operettek és az destruktiv kabarédarabok ellen, másrészt, hogy e két műfajban hasznos és színvonalas műsoranyaggal lássák el a csoportokat. Mivel pedig ezt a máig meg nem oldott feladatot egy-kettőre alig tudjuk megoldani, az osztály szerint nem marad más hátra,mint a multbaforduló operetteket és destruktiv kabarédarabokat továbbra ie megtűrni az üzemi és tirüLeti színpadokon. Panaszkodik a javaslat azért, hogy a kis- és a középüzemek ezreket-tizezreket költenek jelmezekre, de nem állapítja meg, hogy főként az eddigi müsorpolitiká miatt. T.i. rengeteg jelmezes darabot irtak a színjátszóknak és sokszázezer forintokat, milliókat nyelt el a jelmezkölcsönző vállalat.Ez a müsorpolitiká elvonta az üzemi színjátszó csoportokat attól, hogy saját üzemük problémáival foglalkozó jeleneteket,színdarabokat játszanak. Ezeknek az üzemi csoportoknak úgyszólván a~ megszüntetését követeli a javaslat azzal, hogy egy területi ' kulturotthonban akarja összevonni őket és igy hiába követeli tó amásik oldalon azt, hogyilyen jelerieteket Írjanak az üz°mi csoportok számara. J f i fotö i * mm*, ib *«•'Avj-BTno>~