1956. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
43
.-taSBflk ú; ,. I / 'rá ; i Jk ti Budapest Fővé ősi Döntőbizottság 2árgy; Jelentét, a Budapest Eőv^Ési& ^Döntőbizottság 1955 *11 .roifc|ppi végzett munkájáról. ' ■ « T. Végrehajtóbizottság! 1. Pártunk Központi Vezetőségének 1955.márciusi határozatai mindenekelőtt a szocialista felhalmozás alapvető forrásait erősítettek: meg. A^nG7em“ béri határozatok a műszaki fejlesztés és kultúra általános emelésében ezekre a forrásokra támaszkodhattak. -A szállítási szerződésekre a be— \ számolási időszakban fontos szerep jutott, mert a vállalatok gazdasági működésével szemben magasabb követelményeket támasztottalc es a terv- fertelmet is jelentősen fokozták. 3 feladatok végrehajtásához az 1955 .. szeptember 3 lapján életbeléptetett 50/1955 »AlH • 19 ./M-T.sz. rendelet biztosította a jogi lehetőségeket, s legfontosabb föladatunk az uj jogszabály végrehajtásának előkészítése és gyakorlati alkalmazása volt, L A döntőbizottsági el j ár ás tapasztalatai. 2, A terv és a szerződési fegyelem megszilárdulása szorosan összefügg a tervhatésag kifogástalan működésével. A szállítási szerződések tartalmát a népgazdasági tervok határozzák meg és a szerződés csak a tervek \ zavartalan végrehajtását mozdítja ele bontőbizottságunk ezért a beszámolási időszakban a népgazdasági terveknek és a tervhatésag intézkedéseinek a minőségére különös súlyt helyezet b.Népgr.zdaságunk tervezése a beszámolási időszakban általában egyszerűbb lett. A túlzott centralizáció felszámolása pedig az irányitósz^rvek felelősségét fokozta. Hiányosságként jelentkezett azonban, hogy r.z i- rányitószervek megváltozott feladataikat nem helyesen tolj ositettólc, s tervezési hatáskörükben gyakran vállalataik feladatait is magukhoz ragadták. Ez a jelenség r, tanácsi építőiparnál is abban a formában volt észlelhotő, hogy a 46/1955.M*T*sz• rendelet későbbi szabályozás.dg az árhatósági jogkört a rendeletben kijelölt Építésügyi Minisztérium, helyett a Város és Községgazdálkodási Minisztérium kívánttá gyakorolni. v, 3, Az ópitőipnrb- n a különféle minisztériumok irányítása mellett számos kie ópitövállalat működött, melyek működ'so sem a rentabilitás, sem a kivitelező sok minősége, som pedig a korszerű épitési módok alkalmazás szempontjából nem mogf lelő. A kis tárcav.állalatok összevonása és az Építésügyi Minisztérium főfelügyelete alá helyezésük most folyik. Az építői pornak oz a részleges átszervezése több kerületi tatarozó vállalatnak nagyobb egységbe való egyesítését vuti fel, mert a ma még gyakori műszaki és adminisztárieós sz rvozctlonsógek kiküszöbölése mellett a kolotkoző nagyobb vállalati egységű így jobban kihasználhatják a korszerű technikát cs jobb munkaszervezéssel is működhetnek. Különösen aktuális ez az átszervezés a vegyesipari javitóvállaltoknál, melyek c- pitési kapacitásuk zömét nem a lakosság javítási szükségleteire kötötték lo, s működésűkkel különösen sok panaszra adtak okot. A könnyűipari tárcától főfelügyeletük a Város és Községgazdálkodási Minisztériumhoz kerül át, s igy tanácsi szakir nyitásuk rendezés vei együtt átszervezésük is könnyűszerről megoldható/ Pénzügyi tervezésünk az utóbbi időben különösen megjavult. A jobb tér| 43 j 111 ■ tt #•**.
