1956. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
^ —■ ....... - X.... i" l tés, stb, kihatásrinek, melyek előre, pontosan alig mérhetők ^ fel. Ugyancsak lényeges feltétel, de pontosan nem határozh? tó meg r termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének üteme. Ezen alapvető tényezőket r helyi viszonyok mérlegelése után becsültük fel és állítottuk be a tervbe. Néhány fontosabb táblát kerületi bontásban is elkészítettünk, amivel azok áttekinthetőségét, valamint o tervek magva ló sitá- „ sát kívántuk elősegíteni* / J\ termelési adottságok .jellemzése. Talaj szempontjából Budapest oz ország egyik legváltozatosabb része. Aránylag kis területen megtalálható majdnem minden ta- lejfélesóg. A Duno bnlpartján elterülő ártéri síkság nedves, mészben grzdeg hordalék trlrj , mely része a gödöllői lösz-homokos vidéknek, A laza szerkezetű talaj sok helyen lehetővé teszi kutak ásását éa fúrását öntöző telepek létesítéséhez. A budai rósz*hegyeiben a budai márga, e kiscolli agyag, Irályonként vastag lősz-rétog található. Általában talajunknak több, mint fele homok, de jelentékeny mennyiségben van vályog és homokos vályog is. A főváros éghajlaté változó, mégis kevés kivétellel minden mezőgazdasági növény megterem területén. Az uralkodó szél iránya / északnyugati. Az évi csapadék az utolsó 10 évben 580 éa 642 mm között volt, jóllehet a sok évi átlag 628 mm. Az elmúlt 50 év hőmérsékleti ndatal szerint a januári áting mínusz 4.1, a júliusi átlag 19.6 Cűsius fok. •Budapest két termelési tájra osztható, a. budaira e3 a. pestire. ' A budai táj termelési főága n hegyek, dombok lankáin folytatott gyümölcs /őszibarack, alma, körte, mandula, cseresznye, meggy, bogyósok., stb,/ és szőlőtcruielés. Ide tartozik c világhírű őszibarack-termő tétényi, budafoki és snsndi rész, melyek sokhelyütt / köztesként szőlőt is termelnek, ■A ra ( * ' «#«£##*
