1955. július 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
.... - ... _ .... ............................... A,............. ■ -••*-*• • • • » • .-©-rnraa** tt 9 i — 2 — port vagy mezőgazdasági célokra soron kivül teljesítendő feladatokat szabálytalanul sorolta./: 7:/ A gépipar tervszerűségét pedig no. egyszer a termolőkapacitás fogyasztási célokra történt helytelen lekötése zavarta meg./:8:/ Az építőiparban a főfclügyeleti hatóság az irányitása alá tartozó vállalatnak sokszor ügykörébe nen tartozó nunkák elvégzésére adott utasítást,/:9:/ s a kivitelezendő létesítmény telepítési helyét is gyakran megváltoztatta./:lo:/ A tervdokumentációk elkészítése után a kivitelezésre biztosított hitelfedezet utólagos visszavonása is nen egyszer akadályozta a szerződések megkötését ./; 11:/ Végül helyenként a megfelelő termelőkapacitás hiányára utalt az OKISz, amikor az egyes termelőszövetkezeteknél bizonyos termékek előállítását szütségtelenül letiltotta./: 12:/ Mindezek a hibák azonban csak átmenetileg gátolták a szerződések megkötését, nert a vállalatok a hibás tervhatósági intézkedések megváltoztatásának a szorgalmazásával maguk igyekeztek a szállítási szerződések megkötését előmozdítani. 3# A szerződésen kivüli termékforgalom a légjelontősebb volt a nagy- és a kiskereskedelem viszonylatában. Itt a 8o/18/l954. sz. tervezési utasítás a nagykereskedelem raktáraiban biztosított ugyan a kiemelt cikkekből bizonyos mennyiséget, az u.n. garantált minimumot a kiskereskedelem szánára. Es utóbbit azonban globális értékesítési tervszána és a tervutasitás a legkevéebbó sen szorította még ennek a garantált minimumnak az átvételére sen. Szerződéskötései ezért az elmúlt félévben csak közvetlen a gyártmány kifutási időjét megelőző napokban és csak vontatottan bonyolódtak le. A helyiipari vállalatoknál az árufelhalmozást még az is fokozta, hogy a tömegcikkek folyamatos minőségi átvételére fel nem készült Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ezt az átvételt nagyon lassan foganatosította. 4. A szerződési rendszer egyúttal tervnothodikánk fejlődését is kifejezi. Különösen jelentős a fejlődés a beruházások tervezésénél. Itt az uj, nagyiétesitnényok holyott a nagyobb termelési eredményt biztosító Üzemegységek felújítására ós kibővítésére tértek’át. A terv és a szerződés egészséges kapcsolatát az anyag- és a termelési tervek megfelelő összehangolásával még mindig nem biztosítottuk. /:13:/Az anyagellátás főleg a kohászatban és az építőiparban o~ kozott komolyabb zavarokat. A főfelügyeleti hatóságok a tényleges szükségletet meghaladó tartalékkészletek tárolását igyokeztok ugyan megakadályozni, do az egyes vállalatoknál ennek ellenére jaLentős készletek mutatkoznak./:14:/ Különösen nagymennyiségű szc3záru tárol a kereskedelem raktáraiban. A kohászatban különös nehézséget okozott az import vasérc változó minősége, topábbá, hogy a hulladékok feldolgozásához szükséges előfeltételekkel nem minden kohászati vállalat rondelkozottj /:15:/s a begyűjtés mechanikus tervezése a szükséges hulladékminőséget sem tudta biztosítani./: 16:/ Az építőiparban a faanyagok, a betoncsövek, a profilvasak, az ajtó- és ablakvasalások, továbbá mozaiklapok tekintetében mutatkozott jelentős hiány./: 17-18:/’ A szakmunkáshiány és a munkaerővándorlás az építőipar mellett a népgazdaság egyéb területein is a termelőkapacitás csökkenésére vezetett. /: 19:/ Végül a fuvareszközök é3 a gon»/• 4 ta im np j l 7 _ . 17 . _____
