1955. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

25

<Í f—— ^- 9 - r~- k J állapotát, stb.. Községfejlesztési alapunk /l,269.000 Ft./ felosz­tása nehézségekbe ütközött, mert az I. negyedévben sem beruházási ke­ret, sem jóváhagyott költségvetés nem állt rendelkezésünkre. A jövőben fontos lenne, ha a Fővárosi Tanács VB. a beruházási hitelek és költ­ségvetési keretek előirányzatáról a tervidőszak kezdete előtt tájé­koztatást adna. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a költségvetésben elérhető megta­karításoknak, melyek révén ujabb problémákat oldhatunk meg. A megta­karítások eszköze a társadelmi munka szervezés. Mig 1954.-ben 245.000 Ft-ot terveztünk társadalmi munkaként /teljesítettünk 304.885 Ft-ot/, addig 1955.-ben már 671.208 Ft-ot terveztünk, uz I. negyedévben 131.276 Ft-ot teljesítettünk, ti társadalmi munka lehetőségeket nőm eléggé használtuk ki, *‘ort egyrészt községpolitikai programmunk csak az I. negyedévben lett jóváhagyva, másrészt a szükséges pénzeszközök csak a II. negyedév végén álltak rendelkezésünkre, emellett még több­ször anyag hiányunk si volt. Összofop^lalva megállapíthatjuk, hogy ebben a.z évben több lehetőségünk van a terület lakóiról va.ló gondosko­dásra. Ennok hatása a 1olcosoág hangulatában máris érezhető. Apparátusunk gazdasági munkája javuló tendenciát mutat, de még van számos hiányosság is. így pl. gazdálkodó osztályaink nem ismerve, az intézmények problémáit a tervezésnél úgyszólván kizárólag az elmúlt év tapasztalatéira építenek. így a gazdasági tevékenységet kevésbé a terv, inkább az események Irányítják. A gazdálkodásra hátrányosan hat az ügy­rend hiánya is. Alacsony színvonalú még a gazdálkodó osztályok ellen­őrző munkája az intézmények felé, ezért előfordul, hogy időben nem ve­szik észre az állami terv és pénzügyi fegyelem megsértését, valamint későn veszik észre a társadalmi tulajdon elleni cselekményeket. A hiányosságokat fölismertük és most belső tanfolyamokat szerveztünk, ahol az illetékesekkel is*™rtotjük a gazdálkodás és ellenérzés szempontjait. Kerületi Tanácsunk felügyelete slntt 4 helyi ipari váll-lr.t és 9 szövetkezet dolgozik. A holyi ipar a múlt évi tervét 13*5 %-kal túltel­jesítette. A holyi ipar fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanácsi vállalatok 98.8 %-kal, a KTüz.-elc 13 %-k”l termeltek többet, mint az előző évben. Tanácsi vállalatoknál a munkások létszáma 43.7 %-kal, XTSz.-éknél 5.2 %-kal nőtt meg 1954.-hoz viszonyítva. A bórrirp a ter­melés növekedésével szemben kisebb mértékben növekedett. így az össz- béralap tanácsi vállalatoknál 88.4 %-kal, KTSz.-éknél 9.2 %-krl emelkedett Mig a vállalatoknál az I. negyedben az egy munkásfőre eső termelési érték 2406 Ft., addig a KTCz.-éknél 18.104 Ft.. Az átlag bérek tekinte­tében jelentős a különbség. Mig a tanácsi vállalatoknál az átlag kereset havonta 835 Ft., addig a KTSz.-ek átlaga 1440 Ft.«, Megjegyzendő, hogy Ja tanácsi váll fi ol; átlag keresetét lerontja a Kézműipari Vállalat ■ nr . _ _ .-----­í

Next

/
Oldalképek
Tartalom