1955. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

87

* • * •• '** i

Alapi: A^ol nem lehet tudni, hogy hova Lehessen huzni strigulát: ez megy az "egyéb"-be?

E 1 n ö k: A háztartásbeli, a családtag?

Alapi: Olyan is van, - eltartott. A jelentés mind-nre tartalmaz adatot: hol és mikor született, ki volt a szülő, a

nagyszülő, hinv iskolája van, mikor volt katona, - de hogv az osztályhelyzete szempontjából kicsoda: erre nem tartalmaz adatot.

E 1 n ö k: Ez nagy hiányosság!

Alapi: Amellett, hogy ha valaki ma segédmunkás, az e-yáltulában nem zárja ki a.t, hogy nem volt csendőrszuzudos.

R o s t ' s: Csak hét olyanx,x»iX*xxjDi az elmúlt társadalmi rendszerhez tartozó egyén követett el kihágást?

G á s p á rí Rostás elvtársnak válaszolva közlöm, hogy amennyiben lehetőség van rá, figyelembe vesszük a kih'gást elkövetőnek az 1945 előtti társadalmi helyzetét.

Alapi elvtárs a hozz-' szólásában kitért arra, hogy soknak tartja - még az adott magvar'zat utón is - az évenkénti 7-d.OOO es létszámú felmentő Ítéletet. Ezeknek eiry része összefüggésben van a feljelentések éppen Almi elvtárs tltal vitatott szabatosságának kérdésével, a feljelentő szervek néha egészen lehetetlen és hasznavehetetlen feljelentéseket adnak be a kerületeknek, azuttn: nem kevés esetben úgy néz ki a dolog, hogy nem sikerül a bizonyítás, - pl. : életveszélyes fenyegetésnél, vagy verekedésnél nincsen tanú, tehat nem lehet az illetőt elitélni. Kih :gt'si biráink r- tértek arra a módszerre, hogv bizonyos időnkint őrs-látogatásokat tesznek, ahol a gyakorlatban ismertetik a feljelentésekkel kapcsolatban felmerült hiónyoss'gokat és igyekeznek a rendőrség szóig'lattevő és jelentést- tevő közegeinek megmagyarázni, hogy mik a kívánalmai a helyes feljelentésnek.

Y

4 - 67 l _ _ . ma

____ _ __