1955. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

88

( re-g'ri.uI < M *** - MH#

í 9 , |- 48 - I

rá

nincsen benne?

A második kérdésem a táblázattal kapcsolatos. Amikor az ipari osztály ezt - tudomásom szerint január közepén - összeállította, akkor az éves számok még nem voltak meg, csak a háro negyedévi számok.

A kérdésem: azok a számok, amelyek most éves számokként szerepelnek, t összehasonlító számok-e, vagy sem?

Baranya i : A beszámoló 10. oldalán xxíxxkxí az árhatósági tevékenység'néí a következőket olvashatjuk: "Több ellenőrzés sorátó megállapítottuk, hogy a rnngánkisi-parosok az árjegyzék! áraknál magasabb árakat alkalmazhak. Az ilyen jelenségek kiküszöbölése érdekében a KlüöZ-t értesítettük." Mi volt az eredménye ennek :• z értesítésnek és történt-e valamilyen intézkedés az illetők ellen?

Elnök: Van még valakinek kérdése? ft /Nincs./

— Ha nincs, Ha.iós elvtárs válaszol a k 'ráesőkre.

Hajős: Fekete elvtárs felvetette a szövetkeze- tek és vállalatok közötti bérfeszültség kérdését. Erre vonatkozóan a legjobban szémelőtt lévő szakmákkal megkezdtük a tárgyalásokat. így: # fodrászok bérezése most már a/onos az állami és a szövetke»eti iparban; a kézműipari tröszt már felvette a kapcsolatot a háziipari szövetkezetekkel, a KlbOoZroszál és ott is folynak az intézkedései, hogy ugyanazért a munkáért a szövetkezetek is ugyanazt a aért fizessék, mint amit az állami iparban fizetnek. Természetesen egyelő e teljesen egyformává nem lehet térni, mert a szövetkezeti tagok egyúttal tulajdo-nosok is, é3 nemcsak munkabért kapnak, hanem osztalékot is. Ebben a két iparágban tehát most : van folyamatban a rendezés. A tervünk az, hogy minden olyan iparágban,

^ amely a szövetkezetekben és az állami ipa; bán is előfordul, folytatni

fogjuk a rendezést, é3 a minisztériumokhoz történő felterjesztések alapján kb. egy nevezőre hozzuk a bérezést, - amemnyiben ezt a két forma megen edi.------- — ^---------------------