1955. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
163
' 1 ' ' ' * ' " ' i i- 2 4 1954. IV. negyedében a Fővárosi Tanács vállalatai a több, mint 3.4 milliárdos termelési, teljesitmónyi, illetve forgalmi tervüket 146.280 dolgoséval 105.3/-rs teljesítették. A vállalatok IV. negyedévi teljesítése a kereskedelem nélkül. 114#^ A helyi ipari vállalatok október 25.-én befejezték éves tervüket as év végéig termelési előirányzatukat 126.1/-ra teljesítették 108,5/-os létszám és 115.2/-os béralap felhasználása mellett. A helyi ipari vállalatok az 1953. évi 44 millió forinttal szemben 154 millió forint értékű terméket szállítottak exportra. A szövetkezeti helyi ipar termelése 12/-kal növekedett. A magánkiaiparban az iparengedélyesek száma az 1953. évi 17.066-ról 1954 végéig 27.368-ra emelkedett, A kiemelkedő adatok között kell még megemlíteni, hogy a Gáz- és Kokszmüvek a tervezett 63.7 millió köbméter világitógáz helyett 67.6 millió köbmétert termelt. A tanácsi építőipar IV. negyedévi tervét 107,3/-ra, éves tervét pedig 104.2/-ra teljesítette. Az Autóbuszüzem tervtelje3itó«ót gátolta, hogy az év folyamán 200 autóbusz helyett csak 142-t kapott. Hozzászólók: Eperjesi László, Kovács Antal, Alapi Gyula, Kalamár József, Bolgár Miklós, Baranyai János, Garamszegi János, Döbrentei Károlyné, Sásdi Sándor, Hajós György, Dékán Sándor, Elekes István, Antal Miklós, Rostos István, A VB tagjai rendkívül részletesen megtárgyalták a jelentést. Baranyai J''nos kifogásolta, hogy az anyagot az állandóbizottsággal nem tárgyalták meg. Garamszegi János előadó a kérdésekre adott válaszában hangsúlyozta, hogy a nagymértékű túlteljesítés a laza tervezés következménye. Az egy főre jutó eladási érték csökken, ami részben annak a következménye, hogy a létszám kitöltetlen. Döbrentei Kárslyné előadta, hogy lakbérhátrálókok esetében nem tartja hatásosnak felmondással élni az állami intézményekkel szemben. A magánosok lakbérhátrá- léka nem emelkedik, de az állami szektorról a házkezelök nen bírnak. Az ÉM-nek 168 munkán kellett volna dolgoznia, a 168-ból 122-n végzett felujitási munkát, 46-ot azonban nem kezdett meg újra. A 122 épület közül 27-nek a munkái húzódtak át 1955-re, a többi befejeződött, ■Sásdi Sándor elmondotta, hogy az Élelmiszeriroda vállalatainál a teljesítés 101.1/, tehát a IV. negyedévben elmaradás ninos, ellenben az egész évet tekintve l,3/-kí’l elmaradtak. A préselt cipők azért vannak nagy mennyiségben tárolva a cipőboltokban, mert az igények növekedése következtében inkább a sinaborü cipőket keresik. Hajós György az egy munkás főre eső termelési értékről szólva, amely az átlagbér 10,l/-*s emelkedésével szemben csak 4.7/-kal emelkedett, megmagyarázta, hogy a helyi iparban 8-9000 fővel emelkedett az öregek es a csökkent munkaképességűek száma. A magas tervtulteljesités arra mutí b, hogy laza (/olt a helyi ipar tervezése. A nagy tervtulteljesitést főleg a kézműipari vállalatek utján értük el, éspedig azért, mert illetékes határozatok alapján korlátlan mértékben lehetett emelni a kézműiparban a bedolgozók számát. Feazitett és jó tervet akkor lehet készíteni, ha tudjuk, hogy mit akarunk gyártani, milyen anyagból és hányféle választékban. A helyi iparban azonban ezt megtervezni nem lehetett. az idén igyekeztek a tervet jobban feszíteni éa a VB jóváhagyása alapján 300 millióval nagyobb termelési értéket állapítottak meg, 1 de 100/-es biztonsággal nem lehet úgy tervezni, hogy a teljesítés végül is 100-105/ körül mozogjon. Alapi Gyula megállapította, nogy tervezésünk nea áll kielé.ito szinten. Olyan utasításokra van szükség, amelyek reális tervek kidolgozását teszik lehetővé. Meg kell változtatni azt a rendszert, amely a kötbéreknél bünteti a takarékosságét. Eperjesi László azt kívánta, hogy a VB merészebb tervezésre szorítsa az ipari osztályt. Az a jó terv, amelyet 103-105/-ra teljesítenek. A 300 millióval magasabb tervszám nem látszik feszi> *• " *' ■■ __________________________A5_ -
