1955. február 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
34
rá mikor mennyire realizáljuk.Tehát a lehetőségeknek a terve van tulajdonkép en előttünk. Végül néhány konkrétumot is magában foglal a terv, - különösen a végén, ahol mmgamÉiBk beszél a Vérről, a Tanács házról, a Nemzeti Színházról, a Nemzeti Képtárról, a Nemzeti Könyvtárról, az egyetemi városról# a fürdőkről és az Állatkertről, ákíeq nek egy— része tulajdonképpen gyakorlatilag már el is döntött kéruús. Csak •arréa.ttk problaaatikua mit. A k0nkr<tall0k tÍMköréb» utoll(J bán két kérdés vetődött fel, - illetőleg egy harmadik is, amely Inkább ae általános rendezőéi terv általános részébe tartozik. Meg kell vallanom, hogy ae ankétot úgy kell méznem, hogy akik részt- vettek a munkába#,azoknak elégtételül szolgálhatott, hogy valóban látszott, hogy jó a terv, mert ae ankét tulajdonkép en nem hozott olyan dolgokat, amelyek bennünket megingathattak volna. Amit felhoztak^ az két témakörbe tartozott* az egyik a részletes rendezési tervek témája, a másik az ütemterv kérdéee. Ide tartozik a költség- kérdés iá. Amit tehát felvetettek, az nem ebbe a nagy -témakörbe tartozik, hanem folytatására vonatkozik. Igen helyes, az, amit elmondottak és megfelelő helyen mérlegelni kell azt, amit elmondottak. Volt azonban három olyun kérdés, amely engem megragadott és pár szót szólni akarok róluk. egyik általánosabb* a budafoki borpinoékre vonatkozó felszólalás. Felhívta a figyelmet arra, hogy azt a nagy r.o.uaetgazdasági értéket, melyet a budafoki borpinoék jelentenek, mégis jobbam figyelembe kellene venni és vigyázni arra, hogy ne történjenek ott már az általános tervben is olyan diszpozíciók, amelyek ezt az érté. kot veszélyeztetik. A másik kettő közül az egyik szerepel ebben a felsorolásban, a másik nem. Nem szeiepel a hajógyári sziget kérdéue. A hajógyári aziA I Ott **r , *-13. i r
