1955. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
75
'“1 te: I bizottság előtti olyan fellépése, Hogy a/, átszervezés miatt nen tudták teljesíteni a szállítási szerződést, nem fogadható el. Mindenesetre h Lyes az a javaslat, hogy az ipari osztály ezt vizsgálja ki, és amenynyiben jogtalanul védekeztek az átszervezésre való hivatkozással, - akkor a megfelelő intézkedést meg fogjuk tenni. Pesta : Csak azt jeleniem a Végrehajtóbizottságnak, — hogy a VB határozata értelmében a Döntőbizottság felett a felügyeletet átvettem, a Köz ponti Döntőbizottság részére készült hosszú jelentést bem átolvastam, azután megállapodtunk abban, hogy tipus-jelentés kerül a VB elé rövidített formában, hane olyan jelentés, amelyben többet szerepel a tanácsi vállalatoknál folyó munka. Lehet, hogy ez nem volt helyes. Arra gondoltunk, hogy félévvel ezelőtt a Döntőbizottság működésének lényegére vohatkozó beszámolót már a VB tagjai hallották, - elkövettük azonban azt a hibát, yy nem gondoltunk arra, hogy a VB tagjai ner1 ugyanazok, mint a régiek voltak, és számos olyan tagja van, akik a Döntőbizottsá eddig.i működéséről még nem kaptak jelentést. Abban a problémában, amelyet Farkas elvtárs felvetett, Fark s elvtárssal értek egyet. kost á s : A VégrehajtóbiZottsá/nak meg kell állapítania, hogy a Döntőbizottság, a munkájában arra törekedett, hogy az uj szükségletek kialakítása közben alátámassza a törv nyesség megerősítését. Ez kétségtelenül pozitívumként ugrik ki a jelentésből. Az itt elhangzott néhány negatív megjegyzés viszont szükségessé teszi a ej- lődés további biztosítását. Különösen azoknak a jogász-elvtársaknak a felszólalásából ütközik ez ki, akik nyilván tárgyilagossággal vetették fel az ilyen irányú kérdéseket. A Központi Döntőbizottság részéről az értékelés ebben az irányban halad, de ebben az értékelésben volt egy rész, amely megérdemli, hogy néhány szóval visszatérjünk rá. A megjegyzés a gyors döntésre vonatkozik. A gyors döntés súlyát, jelentőségét és értékelését illetően az a kifejezés, amelyet az elvtárs használ, nyilván arra a közmondásra támaszkodik, hogy “te-27-
