1955. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

3

s a hiányosan felujitott termelőberendezések voltak az okozói. Ezek a nehézségeink egyúttal olyan feladatokat állítottak a népgazdaság átszervezése elé, melyeket, s főleg azok nagyságát az uj szakasz általános politikájának a meghat r ozás ©'.kor nem is lehetett minden vonatkozásban "ttekinteni. Mindezek a nehéz­ségek azonban nen indokolják a tervezőmunka és a tervhatósági int zkedísek t ©íny lég esen fennálló hiányosságait, -melyek a szál­lítási szerződési rendszer feladatai betöltésének jelentős a- kr.dály.ai . A tervezőmunka hi .nyosságai főleg abban jelentkeztek, hogy az Országos Tervhivatal és az ipari tárcák, illetve az ipart irányító eg"éb hatóságok között hiányzott az összehangolt és körültekintő elüké szí tőmunka a mezőgazdasági gépek és r. köz- fogyasztási cikkek termelésére igénybevehető üzemek és üzemre- szék felszabadítására vonatkozóan. így ezek az üzemek a szüksé­ges termelőeszközök, alapanyagok, félgyártmányok és munkaerő hiányában a termelést átállításuk után nyomban meg sem kezdhet­ték./I./ A mezőgazdasági gépeknél pedig ©a termelés helyes és gyors megszervezését a felsoroltakon kivül még az átgondolt mű­szaki tervdokkumentációk hiánya is akadályozta. /2./ Az átcsoportosítás kapkodó és át nem gondolt végrehajtása a helyiipari vállalatokat különösen súlyosan érintette. Az ipar átcsoportosításában az egységes és az egészet átfogó terv hiá­nya néhány minisztériumi főosztálynak lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy a nehézipar beruházásainak a csökkentése folytán fel­szabadult termelési kapacitásaikat az ezekkel könnye©ben előál­lítható fogyasztási cikkek termelésére használják ki még akkor is, ha a piacon a helyiipari vállalatok a szükségleteket megfe­lelően kielégítik. Az országos vállalatoknak ilyen, a helyiipar részéről hosszú éveken át előállított cikkek termelésére való átállítása sokszor azzal a következménnyel járt, hogy a helyi­ipar termelése a szükséges alapanyagok, vagy félgyártmányok szűk keresztmetszete miatt nem volt folytatható./3•/ Ez az át­állítás egyúttal sem li előnyt sem jelentett a fogyasztó számára, mivel az egyébként is csak korlátolt mennyiségben előállítható cikkek termelése a szükséges alapanyag, vagy félgyártmány szűk keresztmetszete miatt nem volt fokozható, s igy csak a termelést utalták át az egeikből a másik szektorba. 3. Az átcsoportosítás gyors és meg nem fent olt végrehajtása a terv­feladatok kijelölésénél nem mindig lehetett figyelemmel a terv- kötokozott vállalat termelési 1 ehetőségeire./4./ Sokszor a nagy sietség miatt a jogutód személye sem volt nrogállapiti tó, s a döntőbizottság a tervi elmaradásért anyagilag felelős ézervot csak hosszas nyomozással áll pithatta meg./5./ Az építkezési kivitelezéseknél ~ torvhatóság kapkodása a kije­lölések elhúzódáséban, vagy tcl0oc olmaradásában mutatkozott meg. Nem egyszer az Építésügyi "kinisztérium a ki jelölt vállala­tot hirtelen más feladatra vette igénybe, majd rövidesen uj ból az eredeti kijelölés t el jcsités érő ir .'.nyitotta, vissza, v ezzel egyúttal szükségtelenül a. kivitelezés véghatáridejét tolta ki. /?•/ . •/• o f t ♦ ff 4 $ 4 I- 2 - _ ... _

Next

/
Oldalképek
Tartalom