1954. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

171

ólálkodásban meg mindig sok a hib? Legtöbb a béralap- ^ullépés a ke­reskedelmi osztály vállalatainál# Ae ipar-, szolgáltató- ée közle­kedési vállalatok a tervezett 50,9 millió forint forgóeszköz emel­kedéssel szemben ténylegesen csak 31,1 millió forint emelkedést ér­tek el, A szakigazgatási szervek kapcsolata a pénzügyi osztállyal általában kielégítő. Nem jó az együttműködés az ipari-, és a keres­kedelmi osztály között. Tervszerűtlen termelés miatt a kézműipari wá Halatok szállítási szerződés nélkül gyártanak olyan csikkeket, amelyek részben eladhatatlanok és a kereskedelem nem hajlandó át­venni; Az ipari osztály felügyelete alá tartozó vállalatoknál 1954- ben 43 alkalommal véteijsttek a társadalmi tulajdon ellen. A kézmű­ipari vállalatok bizonylati rendezőre szervezetlen és nem biztosítja a társadalmi tulajdon megóvását. Az épitési igazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatoknál különösen a faanyagok eltulajd'..nitasa for­dul elő nagyszámban. A népművelési osztály felügyelete alá tartozó vá Halatoknál a III.negyedévben állami fegyelemsértés, vagy társa­dalmi tulajdon elleni vétség nem fordult elő. Hozzászólók: Szili Géza, Harrer Fereno, Alapi Gyula, B lg ár Miklós, Kalamár József, Rostás István, Horniák Nándor, Békán Sándor, Siba János. Horniák Nándor javasolja, hogy a 2,/ számú javaslat végre­hajtása érdekében az érdekeltek készítsenek JcázjE±±axxxk intézkedési tervet azoknak a jellemző hibáknak a felszámolására, amelyek nagy értéket képviselnek, A hibák felszámolása érdekében a pénzügyi osz­tály revizorai ezt az intézkedési tervet dokumentáoiós revízió mel­lett is vehessék számba és üe előrehaladást időről-időre tudják meg­állapítani, Javasolja, hogy készíttessen a VB intézkedési tervet a bizonylati fegyelem mogsEilárditása érdekében azért, hogy a társa­dalmi tulajdon elleni vétségeket meg lehessen előzni, tehát minél kevesebb olyan intézkedésre legyen szükség, amely esetleg egyes emberek elvesztésével jár. Megítélése szerint ninosen szükség tel- josen uj ügyrend, vagy uj bizonylati rend készítésére. Első lépés­ként elegendő a meglévő, illetőleg az elrendelt bizonylati fegyelem szigorú es következetek végrehajtására szolgáló intézkedést megtenni ée az előrehaladás ellenőrzését a pénzügyi osztály revizorai számára lehetővé tenni. Alapi Gyula elsősorban á szolgálati fegyelem megszi­lárdításának a kérdésével foglalkozik, és javasolja, hogy a fegyelem- sértőket a vógreha^tóbizottság határozatával ítélje el. A jelentési fegyelem megsértését nemcsak abban látja, hogy egyes funkoi-nár/usek egyálalán nem érdemesítenek valamely VB határozatot arra,hogy jelen­test tegyenek róla, hanem ugyanilyen súllyal esik latba a valótlan jelentések kérdése is# Feltétlenül szükséges tehát az is, hogy a va- lótlan jelontések megtevőivel kapcsolatosan a VB ugyancsak határoza­tot hozzen. töltetlenül eEüksóges tehát olyan alvi álláspont leszöge- zére, amely a jövőben olyan jelentések megkövetelését tusi ki célul- amely nemcsak a hibákat közli a VB-vel, hanem megfelelő és határolóit intézkedéseket is tudomására hoznak a végrehaitóbiEottságnak. Kalamár József a Temetkezési Vállalat problémaival foglalkozik. Békán Sándor a Főkert ée a Temetkezési Vállalat nehézségeire mutat rá. Siba János javasolja utasítsa a a szakigazgatási szerveket,h'gy Ké­szítsenek a dokument'' • !a revízióikra vonatkozólag tervet és í glnl- ják bele a munkatervi hogy a negyedéven belül hány vállalatnál tar­tanak dekumentális rev-.ziót, A mérlegbeszámolóval egyidejűleg jelent­sék azt is, hogy megtartatták-e ezeket az ellenőrzéseket és ezek sa­rán milyen hibákat vetitek fel. Rostás István az ellenőrzés lazaságé-- ról és a hiányoikkek problémájáról beszélt. Hiányolta, hogy a mésxleg­* 4 i- 4 ­<r, -

Next

/
Oldalképek
Tartalom